Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 19. szám

19. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 339 IX. Kongresszusa határozatait az ifjúság széles tömegei megismerjék; — és további feladata, hogy a fiatalok a tanácsi középszintű ifjúsági parlament küldötteit megválasszák, a fiatalok munkahelyi és ágazatonkénti foglalkoztatási arányának megközelítő betartásával. A küldöttek számát a megyei tanácselnök állapítja meg. 2. a) Megyénként a munkahelyi parlamenteken megválasztott küldöttek részvételével tanácsi középszintű, összevont ifjúsági parlamentet kell szervezni, a megyei tanácselnök vezetésével. E parlamenten megjelent küldöttek közül kell megválasztani az országos ifjúsági parlamentek küldötteit. b) A megválasztható országos küldöttek megyénkénti számát, (az országos tanácsi ifjúsági parlamenten, illetőleg az egyes országos ágazati parlamenteken résztvevők létszámát) az ágazatilag illetékes minisztériumok, országos hatáskörű szervek állapítják meg és közlik a megyei tanácselnökkel. c) Az országos küldöttek nevét (foglalkozását, lakcímét) a megválasztásukat követő 8 napon belül — írásban be kell jelenteni az ágazatilag illetékes minisztériumnak, országos hatáskörű szervnek, illetve a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának. d) Az országos tanácsi ifjúsági parlamentet a Minisztertanács Tanácsi Hivatala rendezi meg, az ágazati országos parlamenteken részt nem vevő, országos küldöttnek megválasztott tanácsi fiatalok számára. 3. Az ifjúsági parlamentek mégrendezéséhez minden szinten kérni kell az illetékes KISZ és szakszervezeti szervek segítségét. A tanácsi ifjúsági parlamentekre célszerű meghívni: az MSZMP, a KISZ és a Közalkalmazottak Szakszervezete illetékes szervezetének titkárát; a viszonylag több fiatalt foglalkoztató tanácsok egyegy tisztségviselőjét, illetve szakigazgatási szervének vezetőjét. 4. a) A tanácsi ifjúsági parlament vezetője jelöli ki a parlament rendezését ellátó tanácsi szervet. b) A tanácsi vállalatok és intézmények munkahelyi és középszintű ifjúsági parlamentjeit az ágazat szerint illetékes miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője által kiadott rendelkezések szerint kell megrendezni. A megrendezéssel kapcsolatos tanácsi feladatokat az ágazat szerint illetékes megyei szakigazgatási szerv — az ifjúsági titkár koordinálásával — látja el. 5. Az utasításban nem szabályozott kérdésekben (mint pl: az ifjúsági parlamentek lebonyolításának a módja, a megrendezés szempontjai) a 15.001/1976. (IPK. 2.) ÁIB sz. határozat irányadó. Dr. Papp Lajos s. k., államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke Vegyes rendelkezések Munkaügyi minisztériumi IRÁNYELVEK a tanácsok családpolitikai tevékenységéhez A családok gondjaival való foglalkozás — a tanácsok megalakulása óta — a tanácsi munka szerves része. Testületi üléseken, a szakigazgatási szervek munkaprogramjaiban már eddig is rendszeresen szerepeltek előterjesztések, feladatok, a családi élettel összefüggő területi problémák. Jelentős határozatokat hoztak a dolgozók, valamint családtagjaik életkörülményeinek javítására. Fokozatosan javultak a lakásviszonyok, jelentős eredmények születtek a foglalkoztatás biztosítása érdekében. A szociális problémák megoldására a tanácsok egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek, új szervezeti formák jöttek létre a rászorulók gondozásában, erősödött a szociális gondoskodás érdekében kifejtett társadalmi összefogás. Az utóbbi években egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a tanácsok nemcsak egy-egy szociális részprobléma megoldására törekszenek, hanem a szociális gondoskodásra szorulók gondjait a kiváltó okokkal összefüggésben, azokkal együttesen igyekeznek megoldani. Különösen a nagycsaládosok életkörülményeinek megjavítására hozott komplex intézkedések érdemelnek említést. Az új tanácstörvény alapján megnövekedett a tanácsok önállósága, ezen belül önkormányzati jellegük, ami a lakosság igényeinek mind teljesebb mértékben történő kielégítését és annak megvalósításához szükséges gazdasági eszközök biztosítását, szervezeti és működési hatáskörök meghatározását jelenti. Szükségszerű tehát irányelvekben rögzíteni a tanácsok családpolitikai tevékenységének kereteit, figyelembe véve szociálpolitikánk érvényes jogszabályait, valamint az utóbbi évek nagy fontosságú törvényeit, határozatait, mint az Ifjúsági törvény, az Egészségügyről szóló törvény, a Családjogi törvény, a Népesedéspolitikai határozat, valamint a Minisztertanács 1975. évi határozata a családpolitikáról. Az irányelveket az Egészségügyi Minisztériummal, az Oktatási Minisztériummal, az Építési és Városfejlesztési Minisztériummal, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával egyetértésben adjuk ki. Az MSZMP XI. kongresszusának programnyilatkozata szerint „A család szocialista társadalmunkban az emberi együttélés alapvető közössége. Minden tevékenységével olyan feladatot lát el, amelyek nem csupán az egyén, hanem az egész társadalom számára rendkívül fontosak. Társadalmi eszközökkel segíteni kell, hogy a családi kapcsolatok új szocialista elemei erősödjenek. Ehhez