Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 285 (2) A munkaügyi miniszter ellenőrzési joga a képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszter irá­nyítása alá tartozó iskola mellett szervezett vizs­gabizottságok működésére is kiterjed. Ennek so­rán jogszabály megsértése, vagy indokolatlanul alacsony követelménytámasztás esetén javaslatot tehet a képzés főhatósági felügyeletét ellátó mi­niszternek a vizsgabizottság ideiglenes felfüggesz­tésére. (3) A (2) bekezdésben megjelölt esetben a vizs­gabizottság végleges felfüggesztését és a jelöltek újabb vizsgára bocsátását — a munkaügyi minisz­ter javaslatára — a képzés főhatósági felügyeletét ellátó miniszter rendeli el. Vizsgadíj és illeték 105. §. (1) Á tanárgyi vizsgák és a szakmunkásvizsgák díjait az 5. számú melléklet 2/a—b) pontjai tar­talmazzák. (2) A tantárgyi vizsga és a szakmunkásvizsga vizsgadíja a vizsgázót terheli. Az állami gondozás­ban levő tanuló szakmunkásvizsga vizsgadíját az iskola, a nevelőintézeti növendékét a nevelőinté­zet viseli. 106. §. (1) A vizsgadíjat az iskolának az Országos Ta­karékpénztárnál e célra nyitott számlájára kell befizetni. (2) A szakmunkásbizonyítványért a jelöltnek az 5. számú melléklet 4/a) pontjában előírt összegű okirati illetéket a vizsgádíjon felül illetékbélyeg­ben kell leróni. Az illetékbélyeget a szakmunkás­bizonyítványra kell felragasztani. (3) Az állami gondozott tanulók illetékbélyegét az iskola, a nevelőintézeti növendékekét a nevelő­intézet fedezi. A vizsgabizottság díjazása 107. §. (1) A vizsgabizottság tagjait az 5. számú mellék­let 3. pontjában meghatározott vizsgadíjak illetik meg. (2) A képzés főhatósági felügyeletét ellátó mi­niszter kettőnél több kérdező-tanár bevonása ese­tén a munkaügyi miniszterrel egyetértésben az iskoláiban működő vizsgabizottságok és kérdező­tanárok díjazását — a jelöltek által fizetett vizs­gadíjak összegének érintetlenül hagyásával — az (1) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabban is • megállapíthatja. (3) A vizsgabizottság elnökének, elnökhelyette­sének és tagjainak, valamint a jegyzőnek a vizs­gán eltöltött ideje hivatalos tevékenység. Részük­re a kieső munkaidőre a munkáltató köteles az átlagkeresetet [7/1967. (X. 8.) Mü M számú ren­delet 7—10. §] megfizetni. Az (1) bekezdésben megjelölt díjazás az átlagkereseten felül jár. Elszámolás 108. §. (1) A vizsgabizottság elnökének, elnökhelyette­sének, tagjainak és a bevont kérdező-tanároknak a díjazása a jelöltek által befizetett vizsgadíjak terhére történik. Erre a célra költségvetési elő­irányzat nem biztosítható. (2) A vizsgabizottság utazási és szállásköltségét a befizetett vizsgadíjakból kell biztosítani. Ha a számlára befizetett vizsgadíjak az utazási és szál­lásköltségre nem elegendőek, e költségek fedezeté­ről az iskola költségvetésében kell gondoskodni. (3) A vizsgabizottság részére élelmezési költség (napidíj) nem fizethető. 109. §. (1) A vizsgával kapcsolatos nyomtatványok költségeit annak az iskolának a" költségvetésében kell elszámolni, amely mellett a vizsgabizottság működik. (2) A költségvetési év végén a 108. §. (1) és (2) bekezdésben említett kiadások teljesítése utáni maradványt a 106. §-ban megjelölt számláról a képzés főhatósági felügyeletét ellátó minisztérium bevételi számlájára kell átutalni. Ha az iskola önelszámoló, akkor a befizetést az iskola bevételi számlájára kell teljesíteni. (3) A vizsgadíjak, illetőleg a vizsgadíj terhére teljesített és egyéb kiadások elszámolásának sza­bályait a munkaügyi miniszter a pénzügyminisz­terrel egyetértésben állapítja meg. Szakmunkásbizonyítvány (A Szt. 31. §-ához) 110. §. (1) A szakmunkásbizonyítványt a vizsgabizott­ság elnökének és az iskola igazgatójának aláírásá­val, továbbá az erre a célra rendszeresített „ .... Szakmunkásképző Iskola (intézet) mellett működő Állami Szakmunkásvizsga Bizottság" feliratú bé­lyegző lenyomatával kell ellátni. (2) A szakmunkásbizonyítványnak tartalmaznia kell a vizsgázó személyi adatait a szakmunkás­képző iskola megnevezését, ahol a jelölt tanulmá­nyait folytatta, (tanfolyami és egyéni felkészülés esetén ennek megjelölését is), a szakma számát és megnevezését (alapszakmai képzés esetén az alap- és leágazó szakmáét is), a minősítés fokoza­tát, az állami szakmunkásvizsga bizottság megne­vezését, valamint azt, hogy tanulmányi időbeszá­mítással középiskolában folytathatja-e tanulmá­nyait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom