Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 16. szám

16. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 257 d) jelzéssel élhet a tárgyalt ügyben tapasztalt rendellenesség megszüntetésére illetékes személyhez, illetőleg szervhez, e) kezdeményezheti az alkoholista kötelező gyógykezelésének elrendelését (1974. évi 10. sz. tvr. 3. §-a). (2) A társadalmi bíróság az ügyet — érdemi döntés nélkül — átteheti ahhoz a szocialista brigádhoz, melynek az érintett dolgozó tagja. (3) A társadalmi bíróság az ügyet — érdemi döntés nélkül átteszi: a) a szabálysértési hatósághoz, illetőleg az ügyészhez, ha eljárása során azt észleli, hogy szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja forog fenn, b) a fegyelmi jogkör gyakorlójához, ha az elbírálásra kerülő magatartás olyan súlyos fegyelmi vétség, amely nem áll arányban a társadalmi bíróság által hozható intézkedéssel. (4) Ha az eljárás alapjául szolgáló magatartás nem róható a felelősségre vont dolgozó terhére, vagy az nem valósítja meg a szocialista együttélés szabályainak a megsértését, illetőleg az eljárás alá vont dolgozó munkaviszonya vagy termelőszövetkezeti tagsági viszonya a határozat hozatala előtt megszűnt, a társadalmi bíróság az ügyben a tárgyalást intézkedés nélkül befejezi, illetőleg az eljárást megszünteti. Ir. 18. A társadalmi bíróság által hozható döntéseket a törvényerejű rendelet súlyossági fokozat sorrendjében sorolja fel. A társadalmi bírósági figyelmeztetés nem azonos a munkáltatói jogkörben kiadott akár szóbeli, akár írásbeli figyelmeztetéssel, a megrovás pedig a fegyelmi büntetésként kiszabható megrovással, ugyanis -a társadalmi bíróság által hozott döntésekhez, — a fegyelmi büntetésekéhez hasonló — hátrányos jogkövetkezmények nem fűződnek. A társadalmi bíróság a döntésében egyidejűleg nem alkalmazhat az a)—c) pontban meghatározott szankciók közül többet, hanem mindig csak egyet. Az lehetséges, hogy a társadalmi bíróság az elbírálásra kerülő magatartás esetében a dolgozót társadalmi bírósági figyelmeztetésben részesíti, és ugyanakkor kezdeményezi az alkoholista kényszergyógykezelésnek elrendelését, vagy jelzéssel él az ügyben tapasztalt rendellenesség megszüntetése végett az illetékes személyhez, illetőleg szervhez. Tvr. 15. §. (1) A társadalmi bíróság határozata ellen az érintett dolgozó a határozat átvételétől számított 8 napon belül panasszal fordulhat a szakszervezeti bizottsághoz, illetőleg a szövetkezet vezetőségéhez, amely a panaszt az érkezésétől számított 15 napon belül köteles elbírálni. (2) Ha a panasz megalapozott, a szakszervezeti bizottság, illetőleg a szövetkezet vezetősége a társadalmi bíróság (a szocialista brigád) határozatát hatályon kívül helyezi, és a társadalmi bíróságot — a szükséges iránymutatás mellett — új eljárás lefolytatására kéri fel, egyébként pedig a panaszt elutasítja. Ir. 19. Aki a társadalmi bíróság határozatát magára nézve sérelmesnek tartja, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül a szakszervezeti bizottságnál, illetőleg a szövetkezet vezetőségénél panaszt emelhet. A társadalmi bíróság határozata elleni panasz a határozat egészére, vagy annak egy részére vonatkozhat, és a panasznak a határozat indokolása — önmagában is — tárgya lehet. Ir. 20. Ha a szakszervezeti bizottság, illetőleg a szövetkezet vezetősége a társadalmi bíróság (a szocialista brigád) határozatát hatályon kívül helyezi, iránymutatást kell adnia a társadalmi bíróság számára, hogy az új eljárást milyen módon, milyen bizonyítási eszközök felhasználásával folytassa le. A szakszervezeti bizottság, illetőleg a szövetkezet vezetősége ezt a szükséges iránymutatást rendszerint az iratok alapján adja meg, de az sem kizárt, hogy a helyes iránymutatás tisztázása érdekében egyes személyeket meg is hallgasson. Ha a szakszervezeti bizottság, illetőleg a szövetkezet vezetősége azt tapasztalja, hogy a társa- dalmi bíróság határozata a törvényes követelményeknek nem felel meg, a hozzá benyújtott panasz alapján a társadalmi bíróságot új eljárás lefolytatására kéri fel. IV. VEGYES ÉS HATÁLYBALÉPTETÖ RENDELKEZÉSEK Tvr. 16. §. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsát, illetőleg a szövetkezetek országos képviseleti szerveit, hogy a társadalmi bíróságok irányítását és segítését szervezzék meg. Ir. 21. A társadalmi bíróságok az éves munkájuk tapasztalatait a szakszervezeti bizottságok testületi ülésén vitassák meg. Tvr. 17. §. A vállalat jogtanácsosa (a jogi munkakört ellátó dolgozója) a társadalmi bíróság részére a szükséges szakmai segítséget köteles megadni. Tvr. 18. §. (1) Ez a törvényerejű rendelet 1976. január hó 1. napján lép hatályba. A társadalmi bíróságokról szóló 1962. évi 24. számú törvényerejű rendelet, valamint a 14/1962. (XII. 16.) IM. számú rendelet ezzel egyidejűleg hatályát veszti. (2) E törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni a társadalmi bíróság előtt a hatálybalépéskor folyamatban levő ügyekben is. (3) Azokat a folyamatban levő ügyeket, melyekben a társadalmi bíróság hatásköre megszűnt, át kell tenni az illetékes állami szervekhez.