Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 16. szám

16. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 255 Tvr. 9. §. (1) A vállalat igazgatója, a szövetkezet vezetősége, illetőleg a fegyelmi jogkör gyakorlója, valamint a vállalatnál működő társadalmi szervezetek az ügyet csak akkor terjeszthetik társadalmi bíróság elé, ha az elbírálás alá kerülő magatartás nem bűncselekmény, illetőleg nem szabálysértés. (2) A nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság nem küldheti meg a társadalmi bírósághoz az ügyet, ha az elbírálás alá kerülő magatartás bűncselekmény, illetőleg szabálysértés. ír. 10. A társadalmi bíróság — éppen a társadalmi jellege következtében — nem járhat el olyan esetben, ha az elbírálás alá kerülő magatartás bűncselekmény vagy szabálysértés. Ennek az elvnek az érvényesülését a törvényerejű rendelet több rendelkezése biztosítja. Ez azt is jelenti, hogy ha a bűnüldöző vagy szabálysértési hatóság az ügyet a társadalmi bíróság elé terjeszti, a társadalmi bíróság nem bűncselekményt, illetve szabálysértést bírál el. A fegyelmi eljárás esetén a fegyelmi jogkör gyakorlójának módjában áll mérlegelni, hogy egy adott cselekményt olyannak ítél-e meg, hogy emiatt szükséges fegyelmi eljárást indítani vagy sem. Lehet, hogy ugyanazért a cselekményért egy adott időszakban, amikor a munkahelyen szilárd a fegyelem, a fegyelmi eljárás indítása mellőzhető. Lehetnek azonban olyan körülmények is, amikor viszonylag kisebb fegyelemsértés esetén is indokolt a fegyelmi felelősségre vonás. A fegelmi eljárás kezdeményezése a fegyelmi jogkör gyakorlójának mérlegelésétől függ, és e mérlegelésbe belefér az is, ha él a társadalmi bírósági eljárásban levő lehetőséggel. Ha azonban a fegyelmi jogkör gyakorlója az ügyet társadalmi bírósági eljárásra javasolta és ebben a társadalmi bíróság a döntését meghozta, ismét fegyelmi útra nem terelheti. A társadalmi bíróság határozata ellen panasszal csak a törvényerejű rendeletben biztosított lehetőségek szerint lehet élni. Azokban az esetekben, amikor a társadalmi bírósági eljárást a szakszervezeti bizottság, a szocialista brigád vagy ha a dolgozó kollektíva egyik tagja kezdeményezi és az eljárás során tisztázódik, hogy a kérdéses cselekmény fegyelmi vétség, vagy ennél is több, esetleg szabálysértés, vétség vagy talán bűntett, ilyen esetben annak elbírálására a társadalmi bíróság nem jogosult és köteles az ügyről az illetékes hatóságokat értesíteni és érdemi döntés nélkül az összes iratokat, hatáskörének hiányát megállapítva, megküldeni. A szakszervezeti bizottság a vállalat igazgatójával együttműködve gondoskodjék arról, hogy az egyes ügyek elbírálása rövid időn belül megtörténjék, mert a gyors intézkedésnek nagyobb a nevelő hatása. Ez azonban csak akkor érhető el, ha az ügyek elbírálása rövid időn belül megtörténik. III. A TÁRSADALMI BÍRÓSÁG ELJÁRÁSA A társadalmi bíróság összetétele Tvr. 10. §. Az ügyet a társadalmi bíróság három tagból álló tanácsa bírálja el. Az eljáró tanács vezetőjét és tagjait a társadalmi bíróság elnöke jelöli ki olyan személyek közül, akik elfogulatlanul képesek elbírálni az ügyet. ír. 11. A társadalmi bíróság három tagból álló tanácsát lehetőleg olyan személyekből kell összeállítani, akik az ügyben érdekelt dolgozót ismerik. A tanács tagjai lehetőleg az eljárás alá vont dolgozó munkatársai legyenek. A túlnyomóan nőket foglalkoztató iparágakban törekedni kell arra, hogy a társadalmi bíróság összetételében a nődolgozók aránya megfelelő legyen. Ha fiatal dolgozó ügyét tárgyalják, az eljáró tanács egyik tagja lehetőleg 18. életévét betöltött fiatal legyen. Ha az eljáró tanács bármely tagjának a tanácsból való kihagyását kérték, és a kihagyással az eljáró tanácsnak legalább egy tagja egyetért, a tanács elnöke intézkedik, hogy a kifogásolt személy helyett a társadalmi bíróság másik tagja járjon el. A tanács bármely tagjának kihagyása elsősorban akkor indokolt, ha joggal feltételezhető, hogy a tanácsnak attól a tagjától — rokonság, érdekeltség vagy más ok miatt — az ügy tárgyilagos, részrehajlás nélküli elbírálása nem várható. Elfogultsági kifogást a társadalmi bíróság tagjai ellen a tárgyalásról való tudomásszerzést követően kell megtenni a társadalmi bíróság elnökénél. A kifogást legkésőbb a tárgyaláson szóban is be lehet jelenteni. A társadalmi bíróság tárgyalása, határozata és intézkedése Tvr. 11. §. (1) A társadalmi bíróság tárgyalását a bíróság elnöke készíti elő. A tárgyalást a kellően megalapozott kezdeményezés átvételétől számított 8 napon belül ki kell tűzni. Gondoskodni kell az érintett dolgozó és a meghallgatandó más személyek megjelenéséről és arról, hogy a tárgyalás a vállalati és társadalmi szervek vezetőinek tudomására jusson. (2) A dolgozók részvételéről a közösséget különösen érintő ügy tárgyalásán megfelelően gondoskodni kell. Ir. 12. A társadalmi bíróság működéséért elsősorban annak az elnöke a felelős. A társadalmi bíróság tárgyalását minden esetben a társadalmi bíróság elnökének személyesen kell előkészítenie olyankor is, ha egyébként a tárgyalást nem ő vezeti majd.