Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 243 Az előbbi rendelkezések egybevetéséből arra kell következtetni, -hogy a dolgozó elveszti jogo­sultságát a tanulmányi szabadságra, illetőleg an­nak bizonyos részére, ha a vizsgái sikeres letéte­léhez nem, vagy nem teljesen vette azt igénybe. Az igénybe nem vett tanulmányi szabadságot a munkaviszony megszűnésekor sem lehet pénzben megváltani, mivel az csak természetben kiadva tudja célját betölteni. Ezek a rendelkezések azonban csak akkor alkal­mazhatók, ha a dolgozó önszántából, illetve saját hibájából eredően nem igényelt tanulmányi sza­badságot. Nem eredményez azonban jogvesztést, ha a tunulmányi szabadság igénybevételére azért nem került sor, mert ebben a kérdésben a mun­káltató és a dolgozó között vita volt, a vállalat jogszabályellenesen tagadta meg a szabadság, vagy annak egy részének kiadását, s az ebből ere­dő munkaügyi vitában a vizsgák leteltéig jogerő­sen nem döntöttek. A jogszabály céljával ellen­kezne ugyanis, ha a dolgozó igénye attól függően enyészne el, hogy a munkáltató — esetleg jogel­lenesen — nem kívánja biztosítani részére az őt megillető tanulmányi szabadságot. A jogszabály azonban a szabadság természetben való kiadását kizárólag a vizsgák befejezéséig te­szi lehetővé. Ebből következik, hogy ha a mun­káltató jogellenesen valamely tanévre tanulmányi szabadságot nem biztosított a dolgozónak, a mun­kaügyi vitában — perben eljáró szerv még a munkaviszony fennállása alatt sem kötelezheti a vállalatot szabadság kiadására. A dolgozót a mun­káltató jogellenes magatartásából eredően azonban hátrány nem érheti, a munkáltató pedig alaptalan előnyt nem szerezhet: a dolgozó az őt megillető tanulmányi szabadságnak átlagkeresettel való ki­fizetését kérheti, amelyet a munkáltató az Mt. 62 §-ának (1) bekezdése alapján kártérítésként tar­tozik megfizetni. A dolgozót ugyanis kár éri, ha az évi rendes szabadságát kell igénybe vennie ta­nulmányi szabadság helyett vagy fizetés nélküli szabadságot kell kérnie. Kára megállapítható ab­ban az esetben is, ha a tanulmányi szabadság megtagadása miatt egyéb szabadságot nem kér, hanem saját pihenőidejét fordítja tanulás céljára. Mivel a dolgozót kártérítésként illeti meg a ki nem adott tanulmányi szabadság után járó átlag­keresete, így az e körben való döntés a vállalat anyagi felelősségét érinti, erre tekintettel a mun­kaügyi bíróság határozata ellen a Pp. 358. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a felek fellebbe­zéssel élhetnek a megyei bírósághoz. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.359/1975/2. szám alatt hozott, a legfőbb ügyész Pfl. 35.575/ 1975. számú törvényességi óvásával egyező határo­zata alapján). 19. Ha a mezőgazdasági termelőszövetkezet fe­lelős vezetőit veszteséges gazdálkodás miatt a közgyűlés munkadíj, illetőleg munkabér visszaté­rítésére kötelezi, az alkalmazottnak a közgyűlés határozata ellen benyújtott keresetlevelét a mun­kaügyi bíróság érdemben nem bírálhatja el. A 32/1972. (XI. 1.) PM számú rendelet 16. §-á­nak (1) bekezdése szerint a mezőgazdasági terme­lőszövetkezet veszteségének vagy alaphiányának a tanács végrehajtó bizottsága által történő ren­dezése feltételeiről a végrehajtó bizottság hatá­rozatot hoz, amelyet közöl a termelőszövetkezet­tel. A feltételek elfogadásáról a termelőszövetke­zet közgyűlése dönt. A rendelet 17. §-a (1) bekez­désének e) pontja arról intézkedik, hogy a vesz­teség vagy alaphiány végrehajtó bizottság által történő rendezésének feltétele — egyebek között — a termelőszövetkezet felelős vezetői, valamint a veszteséges üzemágak vezetői munkadíjának, il­letőleg alkalmazottaknál munkabérének 80%-ra, fejlesztési alaphiány esetén pedig 75%-ra való csökkentése. E jogszabályi rendelkezésből követ­kezik, hogy a veszteség vagy alaphiány végrehajtó bizottság által történő rendezése esetén a közgyű­lés hatáskörébe csak a vezetők jövedelmét csök­kentő határozat meghozatala tartozik. Ezt a hatá­rozatot — a módosított és kiegészített 1967. évi III. törvény (Tv) 124. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében — csak az állami törvényes­ségi felügyeletet ellátó szervek vizsgálhatják fe­lül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom