Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 4. szám

58 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám 3- §• Ez a rendelet az 1976. évi február hó 1. napján lép hatályba. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke Minisztertanácsi határozat A Minisztertanács 1004 1976. (II. 1.) számú határozata az állami kitüntetésekkel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló jogszabályok hatályon kívül helyezéséről A Minisztertanács — az állami kitüntetésekről szóló 1976. évi 3. számú törvény erejű rendelet 18. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alap­ján a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének vise­lése és használata tekintetében a Szakszerveze­tek Országos Tanácsával egyetértésben — a követ­kező határozatot hozza: 1. A Munka Vörös Zászló Érdemrendje vállala­tok, intézmények és más szervek, valamint a szo­cialista brigádok, munkacsoportok részére történő adományozásról szóló 1047/1972. (XII. 27.) számú minisztertanácsi határozatnak a kitüntetések vise­léséről és használatáról szóló 7. és 8. pontja, illető­leg az azt megállapító 1004,1975. (II. 21.) számú minisztertanácsi határozat és a kitüntetési javasla­tokról szóló 1064/1974. (XII. 31.) számú miniszter­tanácsi határozat hatályát veszti. 2. Ez a határozat 1976. évi február hó 1. napján lép hatályba. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke Miniszteri rendeletek A munkaügyi miniszter 1 1976. (I. 31.) Mü M számú rendelete a másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról [A vastagbetűs szedés megismétli a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) és a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 34/1967. (X. 8.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) idevágó rendelkezéseit, a vékonyabb betűs szedés a munkaügyi miniszteri rendelet szövege.] A népgazdaságunk előtt álló főfeladat a társa­dalmi termelés hatékonyságának erőteljes növe­lése. Ennek érdekében biztosítani kell a dolgozók hatékony foglalkoztatásának feltételeit, törekedve a társadalmi munkaidőalap jobb kihasználására. Ez szükségessé teszi, hogy a vállalatok feladatai­kat elsősorban a saját dolgozóikkal lássák el és a dolgozók munkaerejüket a főállásuk szerinti mun­kahelyükön hasznosítsák. Ezért másodállás, mel­lékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásra, il­letve munkavégzésre csak indokolt esetben ke­rülhet sor a mainál szűkebb keretben, a főállás szerinti munkáltató engedélyével és az ilyen munkáknál is érvényesítve a munka szerinti el­osztás elvét. A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alap­ján — a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyet­értésben — a következőket rendelem: Általános rendelkezések 1- §• (1) Vállalat, szövetkezet, költségvetési szerv, társadalmi szervezet, továbbá minden egyéb mun­káltató (a továbbiakban: vállalat) más vállalatnál a törvényes munkaidőre szóló munkaviszonyban, vagy munkavégzési kötelezettséggel járó ipari szövetkezeti tagsági viszonyban (a továbbiakban: főállás) álló dolgozót másodállásban, mellékfog­lalkozásban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban — a jogszabályok keretei között — csak akkor foglalkoztathat, ha az adott feladat a) a vállalat főállású dolgozóival — a munka­körükbe tartozó munkaként — nem végeztethető el. b) elvégzését az a vállalat, amelynek a tevé­kenységi körébe tartozik, megfelelő határidőre nem vállalja, és c) ellátására főállású dolgozó alkalmazása nem indokolt, illetőleg ilyen dolgozó alkalmazására nincs lehetőség. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt foglalkozta­táshoz a dolgozó főállása — és esetleges további munkaviszonya — szerinti munkáltatónak előze­tes, írásbeli engedélye is szükséges, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik. (3) A másodállás és a mellékfoglalkozás enge­délyezésénél figyelembe kell venni a szakszerve­zet vállalati szervének véleményét. (4) Az előírt engedély nélkül — a főálláson kí­vüli foglalkoztatásra — megkötött szerződés ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom