Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 52. szám

52. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 108.1 — a kérelmet arra jogosult terjesztette-e elő; — a kisajátítást kérő — a számára a jogsza­bályban biztosított — közérdekű célok valamelyi­ke alapján nyújtotta-e be kérelmét, s a közérde­kű cél tartalma megfelel-e a kisajátítási kérelem tartalmának; — a kisajátítási kérelem előírt mellékleteit (R. 30. §) becsatolták-e; — a kért kisajátítás valóban szolgálja-e a közér­deket; — a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatla­non indokolt-e megvalósítani. Az alaki feltételek lényegében változatlanok. Jelentős a változás az érdemi feltételeknél: új ha­táskört jelent a közérdekűség érdemi elbírálása és az is, hogy vizsgálni kell; a közérdekű célt a ki­sajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósíta­ni. a) Azt, hogy a konkrét kisajátítási kérelem tel­jesítése valóban közérdekű-e (vagy méginkább: nem ellentétes-e a közösség érdekeivel), az ügy összes körülményének mérlegelése alapján lehet eldönteni. b) Előfordulhat, hogy a közérdekű cél reális, a kisajátítás szükséges, de azt nem a kért helyen indokolt megvalósítani. Ilyen eset lehet, ha a ki­sajátítás után megvalósítani tervezett beruházás — pl. a bűz, a zajártalom, a fertőzésveszély miatt — sértené a lakosság érdekeit. Erre természetesen már a területfelhasználás engedélyezésekor, a ház­helyterület kijelölése során, a telekátalakítás el­rendelésénél sltib. figyelmet fordítanak. Mindezek jogerős hatósági határozat alapján történnek. Ha a. jogerős hatósági határozat és a kért kisajátítás területkimutatása összhangban van, az igazgatási osztály vélelmezheti, hogy a kért kisajátítást az adott helyen indokolt megvalósítani. A két új rendelkezés garanciális jellegű. Szük­ség esetén e feltételek vizsgálatához az igazgatási osztályok szerezzék be a társszakigazgatási szer­vek (építésügyi, mezőgazdasági, kereskedelmi ha­tóság) véleményét. Ha a kérelemből, illetőleg annak mellékleteiből a kisajátítás alaki és érdemi feltételeinek meglé­tét nem lehet megállapítani, akkor a kisajátítást kérőt — határidő megjelölésével — hiánypótlásra kell felhívni. Ha a kisajátítást kérő a hiánypótlást határidőre nem teljesíti, vagy a kisajátítás alaki* és érdemi feltételeit megnyugtatóan továbbra sem tudja igazolni, akkor kérelmét el kell utasítani. Az el­utasító határozat ellen államigazgatási úton jog­orvoslatnak van helye. Ha a kisajátítás érdemi és alaki feltételei fennállnak, akkor erről külön hatá­rozatot nem kell hozni. Ha az ügvben az előmunkálatok engedélyezé­sét kérik, a kisajátítás érdemi feltételeinek meglé­tét vizsgálni kell. A kisajátítás alaki kellékeit (ké­relem, felszereltség stb.) ekkor még nem kell meg­követelni. A R. 29. §-ához 1. A kisajátítást kérő az ügyfél tartózkodási he­lyének felderítése érdekében az ingatlannyilván­tartási (telekkönyvi) adatokon kívül köteles más lehetőségeket is igénybe venni. A kisajátítási eljárásban érintett ügyfél tartóz­kodási helyének megállapítása a kisajátítást kérő vagy megbízottja (továbbiakban: kisajátítást kérő) kötelezettsége. A kisajátítást kérő a hatóságoknál levő hivatalos iratok, állami földnyilvántartási munkarészek, adókönyv, a teleknyilvántartás meg­tekintése, tudakozódás — a telek-, a házszomszé­dok stb. — útján köteles megszerezni az ügyfél lakcímét. Ha a kisajátítást kérő az ahhoz szüksé­ges adatokkal rendelkezik (az ügyfél neve, anyja neve, születési helye és ideje), akkor elsősorban a helyi népességnyilvántartási szervet, végső soron pedig a Lakcím Nyilvántartó Központi Hivatalt, Budapest IX., Vaskapu u. 30/b. is megkeresheti az ügyfél tartózkodási helyének közlése céljából. 2. A gyámhatóságok eljárása az ügygondnok kirendelésénél Az 1957. évi IV. törvény 15. § (4) bekezdése az ügygondnok kirendelésének szabályait rögzíti. Ki­sajátítási ügyben gyakori, hogy az ügyfél ismeret­len helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni, törvényes képviselője vagy meg­hatalmazottja nincs. Ilyenkor ügygondnok kiren­delését kell kezdeményezni. A gyámhatóságok az ügygondnok kirendelését kezdeményező kérelmek elbírálása során hatósá­gi jogkörben járnak el. Ez — többek között — annyit jelent, hogy a gyámhatóság a kérelmet ér­demben köteles vizsgálni. Ügygondnokot tehát akkor rendelhet ki, ha a tényállás teljes felderítése után megnyugtatóan az állapítható meg, hogy az ügyfél valóban ismeretlen helyen tartózkodik, el­lenkező esetben a kérelmet el kell utasítani. Ha­sonló érdemi előkészítő tevékenység szükséges ak­kor is, ha az ügygondnok kirendelését arra hivat­kozva kezdeményezik, hogy az ügyfél önállóan nem tud a kisajátítási ügyben eljárni. 3. Az ügyfél és az ügygondnok további részvé­tele az eljárásban, ha az ügyfél jelentkezik vagy lakóhelye ismertté válik. Ha az ügyfél az eljárás jogerős befejezése előtt jelentkezik, az ügygondnok kirendelését a gyám­hatóságnak hatálytalanítania kell és az ügyfél r^ szére kell biztosítani a további eljárásban a sze­mélyes részvételt. Ez azonban nem jelenti azt. hogy az államigazgatási eljárást újból kell kezde­ni. Az ügygondnok cselekményei tehát továbbra is joghatályosak maradna'k. A kisajátítási eljárás jogerős befejezése után személyesen fellépő ügvfelet a kisajátítási határo­zat ellen jogorvoslati lehetőség nem illeti meg. Részére a határozatot — ha kéri — ezzel a figyel­meztetéssel kell megküldeni. Ha a kisajátítási el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom