Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 52. szám

52. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1079 (2) Az 1977. január 1-én fennálló, 3 hónapra lekötött takarékbetétkönyvekbe és folyószámlabetétekre újabb betéteket elhelyezni és azokból részösszeget felvenni nem lehet. Ezek a takarékbetétkönyvek és folyószámlabetétek megszüntetésükig, legfeljebb azonban 1979. december 31-ig változatlanul évi 3° 0-kal kamatoznak. Ettől az időponttól kezdődő hatállyal ezeket a takarékbetéteket és folyószámlabetéteket — amennyiben azokat időközben tartósan nem kötötték le — látra szóló takarékbetétekké, folyószámlabetétekké kell átalakítani. (3) A (2) bekezdésben említett takarékbetétek és folyószámlabetétek tulajdonosai nyilatkozhatnak, hogy betéteiket tartósan kívánják lekötni. Ilyen nyilatkozat esetében a takarékbetéteket és folyószámlabetéteket a nyilatkozat napjától kezdődően kell tartós betéteknek tekinteni. 4. § A Kölcsönös Segítő Takarékpénztáraknál havi rendszeres befizetéssel elhelyezett takarékbetétek kamata évi 3%. 5. § Ez a rendelet 1977. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 151966. (X. 30.) PM számú rendelet hatályát veszti. Faluvégi Lajos s. k., pénzügyminiszter A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének utasítása és elvi állásfoglalása A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 3/1976. (T. K. 52.) MT TH számú utasítása a kisajátítási eljárással kapcsolatos egyes rendelkezések hatályon kívül helyezéséről 1. A Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének 30—2/1966. (T. K. 15.) TO számú utasítása és 30—3/1969. (T. K. 23.) TO számú közleménye; a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 60—6/1970. (T. K. 46.) MT TH számú és a 60—5/1971. (T. K. 47.) MT TH számú közleményei, valamint a 4/1972. (T. K. 54.) MT TH számú és az 1*1974. (T. K. 1.) MT TH számú elvi állásfoglalásai hatályukat vesztik. 2 Ez az utasítás 1977. január 1-én lép hatályba. Dr. Rajt Miklós s. k., a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 6 1976. számú elvi állásfoglalása a kisajátításról szóló 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet* és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok alkalmazásáról A kisajátítás új szabályait az 1976. évi 24. számú törvényerejű rendelet; az ennek végrehajtására kiadott 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet: a kisajátítási eljárásban közreműködő szakértőkről szóló 9/1976. (IX. 5.) IM számú rendelet, valamint a kártalanítási összeg kifizetéséről és az értékkülönbözet megfizetéséről szóló 21 1976. (IX. 5.) PM számú rendelet tartalmazza (továbbiakban . tvr.; R.; Szr. és Kr.). Ezeknek a jogszabályoknak az egységes értelmezése és végrehajtása érdekében — a hatályon kívül helyezett korábbi jogi iránymutatások helyébe — az alábbi elvi állásfoglalást adom ki. A tvr. 3. §-ához 1. Társadalmi szervezetnek és szövetkezetnek meg kell kísérelnie a kisajátítást megelőző adásvételt. Elegendő, ha a társadalmi szervezet és szövetkezet nyilatkozik az adásvétel kezdeményezésének megtörténtéről. E rendelkezés alapján társadalmi szervezet és szövetkezet változatlanul köteles megkísérelni a kisajátítás előtt az adásvételt. Ez egyébként érdekében is áll, mert az ingatlan tulajdonjogát csak így szerezheti meg. Az eljárást egyszerűsíti, hogy a kisajátítási kérelemhez nem feltétlenül kell csatolni a tulajdonos nyilatkozatát, a vételi ajánlatot. Elegendő a kisajátítást kérőnek csupán nyilatkoznia az adásvétel megkísérléséről. A kisajátítással az ingatlan állami tulajdonba kerül, a kisajátítást kérő — szövetkezet is — a használat és a kezelés jogát kapja meg. A tvr. 4. §-ához 1. A bányászat jogcímén* történő kijsajátítás szabályait a bányatörvény és végrehajtási rendeletének szabályaival összhangban kell alkalmazni. A bányászat jogcímén történő kisajátítás jeltételei az új jogi szabályozás szerint nem változtak meg. Ennek megfelelően a kisajátítási jogszabályokat a bányászatról szóló 1960. évi III. tv. (Bt.) és az ennek végrehajtására kiadott 9 1961. (III. 30.) Korm. számú rendelet (Btvhr.) szabályaival összhangban kell értelmezni és alkalmazni. Eszerint a bányászati létesítményeknek idegen ingat* Megjelent a Tanácsok Közlönye 1976. évi 39. számában.