Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)
1976 / 52. szám
1076 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 52. szám 2. § A rendeletben foglaltak szerint kell elszámolni a vállalatok kollektíváinak önkéntes felajánlása alapján a társadalmi szervezetek által közösségi feladatok megvalósítására kezdeményezett és szervezett keretek között kifejtett társadalmi munkát. Ez a tevékenység a következőképpen végezhető: a) munkaidőn kívül — a munkáért járó munkabér, munkadíj [a továbbiakban: munkabér (3. §)] vagy — a térítés nélkül végzett munka (4. §) felajánlásával; b) a végzett munkának részben vagy egészben — a fejlesztési alap, illetőleg — a jóléti és kulturális alap vagy a szociális és kulturális alap (a továbbiakban: jóléti és kulturális alap) terhére történő elszámolásával (5. §). A munkaidőn kívül végzett munkáért járó munkabér elszámolása 3- § (1) Ha a dolgozók a társadalmi munka keretében a munkaidőn kívül végzett munkáért járó munkabért ajánlották fel, akkor a társadalmi munka értéke a végzett tevékenységért számfejthető munkabér összege. (2) A munkát csak a vállalat dolgozói végezhetik. Kivételt képez: a) a KISZ szervezetek által felajánlott munka, amelyben a vállalattal munkaviszonyban nem álló fiatalok is közreműködhetnek; b) a 26/1971. (VI. 24.) PM—ÉVM—Mü M számú együttes rendelet 16/A §-a alapján végzett rendkívüli teljesítmény, amelynek ellenértékéből társadalmi munkából származó lakásépítési alapot képeznek; c) a mezőgazdasági szövetkezeteknél az állandó vagy időszaki jelleggel foglalkoztatott családtag [40/1975. (XI. 15.) PM számú rendelet 2. számú melléklet 1/4. pont] által végzett munka. (3) Az (1) bekezdésben említett esetben a dolgozók a munkaidőn kívül végzett munkáért járó munkabért nem veszik fel, hanem azt a vállalat a szervező társadalmi szervezet által megjelölt számlára utalja át. Az ilyen munkabérek sem a teljesítményt végző vállalat, sem más vállalat alapjaiba (pl. jóléti és kulturális alap, érdekeltségi alapok) nem helyezhetők. Kivételt képez: a) a 26 1971. (VI. 24.) PM—ÉVM—Mü M számú együttes rendelet 16/A §-a alapján társadalmi munkából származó lakásépítési alapképzés, b) a meghatározott szociális, kulturális vagy sport célú beruházások megvalósítására szolgáló fejlesztési alapképzés. (4) A munkaidőn kívül végzett munka csak olyan tevékenység lehet, amelyért a tényleges teljesítmény alapján — az érvényes bértételek figyelembevételével — munkabér számfejthető. A letöltött munkaidőből a vállalati szinten egy főre jutó éves munkaidő alap egy százalékának megfelelő rész a kollektív szerződésben (alapszabályban, munkaügyi szabályzatban) rögzített túlórakeretbe (a végezhető túlóra maximális mértékébe) nem számít be. Az egy főre jutó éves munkaidő alap egy százalékát meghaladó munkaidő a túlórakeretbe beszámít. A számfejtett munkabéreket pótlék nélkül kell számítani. (5) A munkaidőn kívül végzett munkáért járó munkabér összegét külön bérjegyzéken kell számfejteni. A bérösszeget nem kell egyéni keresetekre felbontani. A teljesítményekért járó munkabér az elvégzett munka igazolása alapján is számfejthető az érvényes bértételek szerint (pl. csoportos munkautalvány, brigádkereset stb.). (6) A külön bérjegyzéken számfejtett bér a) nem számít be az átlagkeresetbe, nem jegyezhető fel a dolgozók illetmény-nyilvántartó lapján (a kereseti kimutatásban), illetőleg a tagok munkadíj nyilvántartó lapján; b) nem vehető számításba a bérszabályozás rendszerével kapcsolatban számított mutatóknál [14/1975. (XI. 15.) Mü M számú rendelet 2. számú melléklete] sem a bázis évben, sem a tárgyidőszakban; c) nem számít be a jövedelemadó alapjába és az adóköteles jövedelemszínvonalba a 40/1975. (XI. 15.) PM számú rendelettel szabályozott jövedelemadó és jövedelemnövekmény adó megállapításánál. (7) A külön bérjegyzéken számfejtett munkabér összegéből sem nyugdíjjárulékot, sem a dolgozó keresetét terhelő egyéb összeget (pl. honvédelmi hozzájárulás, előírt tartozás) nem lehet levonni, az előírásoknak megfelelő mértékű társadalombiztosítási járulékot és illetmény adót azonban el kell számolni és be kell fizetni. (8) A külön bérjegyzéken számfejtett munkabér összegét bérköltségként, a társadalombiztosítási járulékot és az illetmény adót pedig jogcímüknek megfelelően kell a költségek között kimutatni. A termékek (tevékenységek) önköltségében ezeket a költségeket az önköltségszámításra érvényes előírásoknak megfelelően kell számításba venni. A munkaidőn kívül térítés nélkül végzett munka elszámolása 4- § (1) Ha a munkaidőn kívül, térítés nélkül végzett társadalmi munkát ajánlották fel, akkor a társadalmi munka értéke a végzett tevékenység teljesítményértéke. A teljesítményértéket a vég-