Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 51. szám

51. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1063 (4) Az adókedvezményt a szőlőterületen végzett pótlás, felújítás arányában kell megadni. A kedvezmény mértéke elérheti a fizetendő adó 100%-át. (4) A nagyközségben, a községben és a tanyán lakó adózó az egy ló után járó adó 50° 0-át fizeti, ha legalább 6000 négyzetméter földterületet használ, és bérfuvarozást rendszeresen nem végez. Elemi kár R. 10. § (1) A földterületet ért elemi csapás által okozott kár esetében, ha az kellő gondossággal nem volt elhárítható, és a kár mértéke eléri vagy meghaladja a kárt szenvedett földterület várható terméseredményének 25° o-át, a földterület után megállapított tárgyévi adót részben vagy egészben el kell engedni. (2) A földterület utáni jövedelemadó elengedésére alapot nyújtó elemi csapás: a) a jégeső, az árvíz, a belvíz és a tűz; valamennyi művelési ágban; b) a fagy: a szántó, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágban. (3) Az elemi csapás által okozott kár megállapításának módját, #z adó elengedésének mértékét és feltételeit a pénzügyminiszter szabályozza. Vhr. 30. § (1) Az adó az R. 10. §-a alapján csak abban az esetben engedhető el, ha az elemi csapás a föld termését olyan időben semmisítette meg, amikor az még a termelés helyén volt, illetve, ha az ár- vagy belvíz miatt a terület nem volt megművelhető. (2) Az adó- csökkentését, illetőleg az adó törlését a károsult adófizetésre kötelezettek egyenként vagy közösen — szóban vagy illetékmentes beadványban — kérhetik az adóhatóságtól. A kérelmet az elemi csapás bekövetkezését követő 30 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a károsult földrészletnek az ingatlannyilvántartás szerinti helyrajzi számát, művelési ágát és területének nagyságát tartalmazó kimutatást. (3) A kár mértékét a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága által alakított kárbecslő bizottság állapítja meg. A kárbecslő bizottság tagjai: a helyi tanács végrehajtó bizottsága által kijelölt két személy, az adóhatóság egy dolgozója, továbbá a helyi mezőgazdasági szakigazgatási szerv kiküldötte. A bizottságban — a kár szakszerű megállapítása céljából — legalább egy mezőgazdasági szakember közreműködését biztosítani kell. A bizottság vezetője az adóhatóság kijelölt dolgozója. C4) A kárbecslő bizottság a kár bejelentését követően köteles megállapítani a kár jellegét, a kárt szenvedett terület nagyságát, valamint azt, hogy a terület a gazdasági év folyamán hasznosítható-e. A kárbecslő bizottság későbbi teendője annak megállapítása, hogy az elemi csapás következtében milyen mérvű károsodás következett be. (5) A kár mértékét a tartósan nyerhető (2—-4 évi) átlagos termésmennyiség figyelembe vételével, a kárt szenvedett terület terméseredménye csökkenésének százalékában kell megállapítani. Ha a kárt szenvedett területet a gazdasági év folyamán utólag hasznosították, akkor a kárbecslő bizottságnak a terméscsökkenés megállapításánál figyelembe kell vennie az utóhasznosítás eredményét is. (6) A kárt szenvedett terület nagyságát adófizetésre kötelezettek szerint — művelési ágcsoporíonként —, valamint a kár mértékét a helyszínen a kárfelvételi jegyzékbe be kell vezetni. A károsultakkal vagy megbízottaikkal a kárfelvételi jegyzékben a rájuk vonatkozó adatokat alá kell íratni. Ha a kármegállapítással a kárbecslő bizottság valamely tagja nem ért egyet, vagy a kárfelvételi jegyzéknek a károsultakkal történő aláíratása alkalmával merülnek fel a károsult területtel vagy a kár százalékával kapcsolatban panaszok, észrevételek, ezeket jegyzőkönyvbe kell venni és a kárfelvételi jegyzékhez kell csatolni. (7) Az elemi kár mértékének megállapítása, valamint az ennek megfelelő adó törlése tárgyában az első fokú adóhatóság határoz. Jogorvoslat R. 11. § Az adó tárgyában hozott határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénv szerint jogorvoslatnak van helye. Vhr. 31. § (1) Az adókivetés jogossága, jogalapja, valamint mértéke ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni. Az 1957. évi IV. törvény 57. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján e rendelet alkalmazásában az adókivetés jogalapja körébe csak annak eldöntése tartozik, hogy kinek a terhére, milyen mezőgazdasági tevékenység után, mely időponttól kezdődően állapítható meg adó, illetőleg fennáll-e jogosultság adómentességre, vagy adókedvezményre, valamint nem évült-e el az adó megállapításához való jog. (2) Fellebbezni lehet nemcsak az adó kivetése, felemelése és törlése, hanem az R. alapján hozott bármely első fokú döntés vagy intézkedés ellen is. (3) A fellebbezést annál a szervnél kell benyújtani, amely a sérelmezett döntést, illetőleg intézkedést tette. A fellebbezés tárgyában a közvetlen felettes pénzügyi szerv dönt.