Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)
1976 / 51. szám
51. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1057 Vhr. 1. § (1) Háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójának fizetésére köteles a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet tagja, a mezőgazdasági szakszövetkezet és mezőgazdasági szakcsoport tagja, az egyéni gazdálkodó, valamint az egyéb foglalkozású személy, ha mezőgazdaságilag művelhető (aranykoronában kifejezett kataszteri tisztajövedelemmel rendelkező) földterületet bármilyen címen (tulajdonjog, haszonéi ezet, haszonbérlet vagy más címen) használ. Adóköteles az illetményföld használata is. (2) Bérbeadás esetében a földterület használója a haszonbérlő. (3) Mezőgazdaságilag művelhető földterületnek kell tekinteni a mező- és erdőgazdasági ingatlanon kívül az egyéb célokra szolgáló területet is (ház-' helyet, a lakóház körüli kertet, gyümölcsöst stb.), kivéve az ingatlannyilvántartás által a művelés alól kivett földterületet (utat, udvart stb.). (4) A földhasználaton alapuló adókötelezettséget nem érinti, hogy a fizetésre kötelezettnek a mezőgazdaságilag művelhető földből van-e jövedelme. Jogcím nélküli földhasználat esetén a tényleges földhasználó az adófizetésre kötelezett. b) földhasználat mellett vagy anélkül állattartással foglalkozik, vagy egyéb mezőgazdasági (kertészeti, méhészeti stb.) tevékenységet folytat és abból az e rendeletben meghatározott árbevételt éri el; Vhr. 2. § (1) A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója szempontjából mezőgazdasági tevékenységnek minősül és kizárólag e rendelet szerinti jövedelemadó alá tartozik a mezőgazdasági termények, termékek előállítása, ezen belül a) a szántóföldi -növénytermelés, a szabadföldi kertészet, kivéve a virágkertészetet és a dísznövény termesztését; b) az üvegházi, a melegágyi (ablakkeretes, műanyagfóliás stb.) zöldségkertészet és a gombatermesztés; c) a szőlő- és gyümölcstermelés; d) a facsemete és egyéb faiskolai termékek (pl. karácsonyfa), gyökeres szőlővessző, szőlőoltvány, málna-, egres-, ribizlitő vagy bokor stb. termesztése; e) az állattartás, állathizlalás, állatkeltetés, kivéve a kísérleti vagy díszállatok tartását; f) a méhészet; q) a halászat; h) a bérszántás, kertépítés, kertgondozás és egyéb mezőgazdasági jellegű vállalkozások (állatnevelés, állatgondozás stb.). (2) A mezőgazdasági tevékenységgel egy tekintet alá esik a saját előállítású termény, illetőleg a saját nevelésű és tulajdonú állat feldolgozása, függetlenül attól, hogy ezáltal ipari termék jön létre (vaj, kolbász, savanyúkáposzta, aszaltgyümölcs, száraztészta stb.), ha a tevékenységet, illetőleg az értékesítést nem ipar jogosítvány alapján végzik. c) kétévesnél idősebb ló vagy öszvér tulajdonosa (haszonélvezője). Vhr. 3. § (1) A tulajdonjogon (haszonélvezeten) alapuló lótartás adókötelezettségét nem befolyásolja az a körülmény, hogy a tulajdonos (haszonélvező) nem használ mezőgazdaságilag művelhető földterületet. Adóköteles tehát — a mezőgazdasági főfoglalkozású személyeken kívül — a fuvarozási iparengedéllyel rendelkező és az egyéb foglalkozású lótartó is. (2) A lovak (öszvérek) korának megállapításánál vitás esetekben a községi, nagyközségi szakigazgatási szerv, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei, városi kerületi hivatal (a továbbiakban: helyi mezőgazdasági szakigazgatási szerv) állatnyilvántartását, illetőleg — a nyilvántartásban nem szereplő állat tekintetében — a hatósági állatorvos szakvéleményét kell irányadónak tekinteni. Vhr. 4. § (1) Az adókötelezettség megállapítása szempontjából az adóév első napján fennálló állapot az irányadó. (2) Ha az állami vagy szövetkezeti szerv, társadalmi szervezet a földterületet az év folyamán juttatja háztáji, illetményföldként vagy más címen és a juttatás a földterület teljes értékű használatát még biztosítja, a juttatást az adóév első napján fennállónak kell tekinteni. Ezt a szabályt kell alkalmazni az említett szervek föld-bérbeadásánál is. (3) Annak az állampolgárnak az adófizetési kötelezettsége, aki a (2) bekezdésben említett szervtől, szervezettől évközben vásárol lovat (öszvért), a vásárlást követő hónap 1. napjától kezdődik. Ilyen esetben a tulajdonos (haszonélvező) az évi lóadó időarányos részét fizeti. Vhr. 5. § (1) A közös háztartáshoz tartozók a férj (apa), ha ő nem él, az anya neve alatt együtt adóznak. A közös háztartáshoz való tartozást az adóév első napján fennálló állapot szerint kell elbírálni. Abban a tekintetben, hogy mely családtagokat kell közös háztartáshoz tartozónak tekinteni, a lakosságra vonatkozó adóigazgatási, valamint az illetékekkel kapcsolatos eljárás általános sza bályairól szóló rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A közös háztartáshoz tartozók által használt valamennyi földterület, illetőleg a tulaj donukban (haszonélvezetükben) levő lovak (öszvérek) után az adót a férj (apa), illetőleg az anya nevére kell kivetni. (3) A közös háztartásban élő személyek által hasznait háztáji vagy illetményföldet — az adó megállapításánál — összevonni nem lehet. Ilyen esetben a földterület utáni jövedelemadót különkülön kell megállapítani és a (2) bekezdésben foglaltak szerint egy összegben előírni. (4) A háztáji gazdaság és az illetményföld területét össze kell vonni a közös háztartáshoz tartozó azoknak a családtagoknak az egyéb címen használt földterületével, akik nem tagjai mezőgazdasági termelőszövetkezetnek.
