Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)
1976 / 48. szám
48. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 989 A munkák végzésénél lecserélt vagy kibontott anyagok elszállításáról, illetőleg hasznosításáról a költségviselő gondoskodik. Dr. Korányi György s. k., Sotész László s. k., a NIM főosztályvezetője, az ÉVM a Gázfelhasználási Lakás- és Kommunálisügyi Tárcaközi Bizottság Főosztály titkára vezetője Dr. Bíró Dénes s. k., a PM Tanácsi Költségvetési Főosztály vezetője A Pénzügyminisztérium közleménye a jóléti és kulturális alap képzésével és felhasználásával kapcsolatos egyes kérdések A jóléti és kulturális alap képzéséről szóló 37/1975. (XI. 15.) PM sz. rendelet 6., illetve 21. §-át a gazdálkodó szervek többféleképpen értelmezik. Zavarólag hatott az is, hogy a jogszabály magyarázataként megjelent tájékoztató (205. oldal) sem rendezi egyértelműen a kérdéseket, sőt — sajtóhiba folytán — ellentmondás is tapasztalható. A felmerült kérdések tisztázása és a rendelet helyes alkalmazására vonatkozó Pénzügyminisztérium I. Közgazdasági és Költségvetési Főosztályának állásfoglalását a következőkben ismertetjük. 1. A rendelet értelmében azok a vállalatok, amelyeknek 1975. évben a gyermekintézmények miatti „R"-fix-szel (korábban az „R"-fix-ben elszámolt), illetve a szakmunkástanulók 1975. évi tényleges étkezési költségeivel csökkentett egy főre jutó 1975. évi „R"-fixe az 500 Ft-ot meghaladja és a 750 Ft-ot nem éri el, jóléti és kulturális alapként 750 Ft/fő/év összeget számolhatnak el. Abban az esetben, ha az előbbi módon számított 1975. évi „R"-fix nem éri el a 400, illetve az 500 Ft/fő/év összeget, a vállalat az 1975. évi tényleges — bevételekkel csökkentett, tehát nettó — kiadását, de legfeljebb 500, illetve 600 Ft/fő/év összeget számolhat el. Ennek megfelelően 500 Ft akkor számolható el, ha a korábbi „R"-fix nem érte el a 400 Ft-ot, de a tényleges felhasználás meghaladta az 500 Ft-ot. A rendelet magyarázataként közölt kiadvány 205. oldala sajtóhibával jelent meg. A jóléti és kulturális alap képzésével kapcsolatosan tehát a rendeletben leírtak az irányadók. 2. Az 1976. évben alapított, vagy összevonással létesült új vállalatok jóléti alap képzésével kapcsolatban — amelyekre vonatkozóan a rendelet külön szabályokat nem tartalmaz — a PM állásfoglalása a következő: A jogelőd nélküli vállalatok esetében az új vállalatok jóléti és kulturális alapot az általános rendelkezések szerint a tényleges, de legfeljebb 750 Ft/fő/év nagyságrendben képezhetnek, tehát annak érdekében, hogy a jóléti kiadások és a képzés szinkronban legyen, e gazdálkodó egységek az átmeneti intézkedéseket kell alkalmazzák. (Azaz, amennyiben jóléti kiadásaik az első évben nem érik el az egy főre vetítve a 750 Ft-ot, csak a tényleges kiadásoknak megfelelő összegben képezhetik a jóléti alapot, amely a következő években — a rendelet alapján — 100 Ft-al növelhető mindaddig, ameddig az általános képzési szintet el nem érik.) Abban az esetben, ha az új vállalatnak jogelődje (jogelődei) van — az összevont vállalatnak a jogelőd vállalatok képzési tényszámai alapján az általános szábályok szerint kell jóléti és kulturális alapot képeznie. 3. A szakmunkástanulók étkeztetésével kapcsolatosan a rendelet 14 Ft/fő/nap elszámolását teszi lehetővé. A rendelet szelleméből következően azonban azok a vállalatok, amelyeknél az e címen felmerült tényleges kiadás nem éri el ezt az összeget, azok a tényleges kiadást számolhatják el a képzésnél is. Az alapképzés a szakmunkástanulók tényleges étkezési napjai szerint történik. Tekintettel arra, hogy az ilyen címen képzett jóléti és kulturális alap a tényleges, illetve a fel-