Tanácsok közlönye, 1976 (25. évfolyam, 1-62. szám)

1976 / 46. szám

46. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 969 57. A munkaügyi perben a Ptk. 332. §-ának a tartozás átvállalására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. Egyes nézetek szerint lehetőség van arra, hogy a leltárhiány, illetőleg egyéb hiány vagy kár megtérítésére köteles — anyagilag felelős — dolgozó tartozását harmadik személy átvállalja. A felvetett kérdésben a helyes álláspont a következő : A munkaügyi jogszabályok a dolgozó anyagi felelősségével kapcsolatban a tartozás átvállalásáról nem rendelkeznek, ebből következik, hogy a polgári jognak a tartozásátvállalására vonatkozó szabályai (a Ptk. 332. §.) a munkaviszonyra nem alkalmazhatók. A munkaügyi vitát eldöntő szerv (munkaügyi bíróság) ezért a tartozás átvállalásához való hozzájárulás tárgyában kötött egyezséget sem hagyhatja jóvá. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.060/1976/2. szám alatt hozott Pfl. 35.899/1975./1. számú legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) 58. Eredményességi javadalmazás csak akkor illeti meg a dolgozót, ha az arra hatáskörrel bíró szövetkezeti szerv által megállapított feltételeket teljesítette. A módosított és kiegészített 1967. évi III. tv. (Tv.) 68. §-ának (1) bekezdése szerint a tagok részesedése munkadíjból és kiegészítő részesedésből áll. Alkalmazott esetében az alapmunkabér és a kiegészítő munkabér felel meg e jövedelemnek a módosított és kiegészített 6/1967. (X. 8.) MÉM számú rendelet (Vhr.) 173. §-ának (1) bekezdése értelmében. Mivel az alapmunkabér és a kiegészítő munkabér egyaránt munkabér, arról a munkaszerződésben kell rendelkezni [Vhr. 163. § (1) bekezdés]. Az előbbi javadalmazásoktól eltérően az eredményességi javadalmazás előzetesen megállapított feltételek teljesítésétől függ, tehát csak akkor illeti meg a dolgozót, ha az arra jogosult szövetkezeti szervek az eredményességi javadalmazás feltételeit meghatározták és azokat a dolgozó teljesítette. E ja adalmazásról a munkaszerződésben nem kell rendelkezni, és nem ugyanúgy illeti meg a dolgozót, mint az alapmunkabér és a kiegészítő munkabér, mert a kifizetésének a munkaszerződésben vállalt munkafeladatok elvégzésén túlmenően további feltétele is van: a munkavégzés meghatározott mérték szerinti eredményessége. Ez következik a Vhr. 174. §-ának abból a rendelkezéséből is, amely szerint a zárszámadás megállapításával válik esedékessé az eredménytől függő javadalmazásnak a kitűzött feltételek teljesítésével arányos része. Amennyiben a dolgozó feltétel kitűzése nélkül kapott eredményességi javadalmazást, még ha annak kifizetéséről a munkaszerződésben meg is állapodtak, a kifizetés téves, amit a munkáltató az Mt. V. 68. §-ának (1) bekezdése alapján visszakövetelhet. Ha a dolgozó a mezőgazdasági termelőszövetkezetben a módosított és kiegészített 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet (R.) 31/C. §-ának (1) bekezdése értelmében magasabb vezetői munkakört tölt be akkor díjazását, így az eredményességi javadalmazás kifizetésének feltételeit és mér- tékét a Tv. 16. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében kizárólag a közgyűlés állapíthatja meg. Amennyiben a mezőgazdasági termelőszövetkezet közgyűlési határozat hiányában kifizeti az eredményességi javadalmazást, akkor ez téves kifizetésnek minősül és a javadalmazás az Mt. V. 68. §-ának (1) bekezdése alapján visszakövetelhető. (A Legfelsőbb Bíróság M. törv. I. 10.153/1976/3. sz. alatt hozott Pfl. 35.034/1976. sz. legfőbb ügyészi törvényességi óvással egyező határozata alapján.) 59. Első alkalommal is indokolt a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása, ha a dolgozó vétkes kötelezettségszegése a társadalomra, illetőleg a vállalati kollektívára fokozott veszélyt jelent. Az Mt. 56. § (1) bekezdése többek között előírja, hogy a fegyelmi eljárás során fel kell deríteni a dolgozó javára és terhére szolgáló körülményeket.