Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)
1975 / 50. szám
50. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 915 a) A melléktermék és hulladékbegyűjtő nagykereskedelem (513), a bolti kiskereskedelem (515) alágazatokban, a kereskedelmi vendéglátás (5171) szakágazatban és a vegyes tevékenységű kereskedelem (518) alágazatban: — az értékesítési árbevétel összegét és — az egy főre jutó hozzáadott érték-jellegű mutató (a továbbiakban: „hozzáadott érték") összegét. b) A mezőgazdasági termék nagykereskedelem (512) és a fogyasztási cikk nagykereskedelem (514) alágazatokban: — a „hozzáadott érték" összegét és — az egy főre jutó „hozzáadott érték" összegét. A bérfejlesztési mutatónál alkalmazandó értékesítési árbevételt a munkaügyi miniszter által — a pénzügyminiszterrel és az ágazati miniszterrel egyetértésben — meghatározott összetevők szerint kell számításba venni. A bérfejlesztési mutatónál alkalmazandó „hozzáadott érték"-et az alábbiak összegeként kell meghatározni: — bérköltség; — eredmény (-f- nyereség vagy — veszteség); — illetményadó; •— társadalombiztosítási járulék; ~ állóeszköz-lekötési járulék; — forgóeszköz-lekötési járulék; •— értékcsökkenési leírás; — egyéb bérjellegű költség; ;— bankköltség. Megnevezés 1. 1. Altalános mérték 2. Az általános mértéktől eltérően: a) a könnyűipar (17) ágazatból — a bútoripar (1713) szakágazatban a nyomdaipar (173) alágazatban a selyemipar (1745) szakágazatban a rövidáruipar (1746) szakágazatban a kötszövőipar (1747) szakágazatban — a bőr-szőrmeipar (1751) szakágazatban a kézmű- és háziipar (177) alágazatban A „hozzáadott érték" egyes elemeit az éves mérleggel egyezően kell a számításnál figyelembe venni. 2. A rendelet 5. § (1) bekezdésében és az előző pontban meghatározottaktól eltérő bérfejlesztési mutatókat a munkaügyi miniszter, az ágazati miniszterek útján, külön leirattal szabályozza. Ennek keretében esves földrajzi területeken, egyes vállalatoknál elrendelheti a létszám szorzószámmal történő számbavételét is. 3. Azon vállalatok, melyeknél a bérszínvonalnövekedés lehetőségét egyidejűleg több bérfejlesztési mutató szabályozza, e bérfejlesztési mutatókra a rendelet előírásait külön-külön kötelesek alkalmazni. 4. A bérfejlesztési mutató értékét forint, százalékban kifejezett változását egy tizedes pontossággal kell számítani. 4. számú melléklet a Í4J1975. (XI. 15.) MüM számú rendelethez A bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bérszínvonal-növekedés számítása 1. A bérfejlesztési mutató növekedése esetén a 4. §. (2) bekezdésének előírásai szerint végrehajtható (a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett) bérszínvonal-növekedés mértékét az alábbi szorzószámok alapján kell megállapítani: Bérfejlesztést mutató által lehetővé tett bérszínvonal-növekedés a bérfejlesztési mutató bázisho* viszonyított minden egy százalékos növekedése esetén (százalékban) 2. 0,25 0,30 0,40 b) a külkereskedelem (52) ágazatban a bérfejlesztési mutató sávonként számított növekedése után:
