Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 50. szám

50. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 901 járulékelőleg összege a tagok és ezek közös mun­kában részt vevő családtagjai után november hó­napra járó társadalombiztosítási járulék, valamint nyugdíjjárulék együttes összegével azonos. A já­rulékelőleget az átutalását követően esedékessé váló társadalombiztosítási járulék, illetőleg nyug­díjjárulék összegéből le kell vonni. Az előírt időn túl átutalt járulékelőleg után késedelmi pótlékot kell fizetni." 5. §• (1) Az R. 217. § (1) bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezés lép: „(1) Az R. 214—216. §-ainak a hatálya alá nem tartozó munkáltatók a biztosítottak részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alap­ján adott munkabér, munkadíj, ezek pótlékai, prémium, jutalék, jutalom, természetbeni jutta­tás, valamint a SZOT által meghatározott egyéb juttatás huszonkettő százalékát, az illetményadó­alapot nem képező, illetőleg az illetményadó­mentes juttatás tizenöt százalékát kötelesek tár­sadalombiztosítási járulék címén fizetni." (2) Az R. 217. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1)—(3) bekezdés rendelkezéseit a víz­gazdálkodási társulatokra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a juttatások tizenhét százalékát kötelesek társadalombiztosítási járulék címén fi­zetni." 6- §• Az R. 218. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „R. 218. §. Az illetményadó-alapot nem képező, illetőleg az illetményadó-mentes juttatások hu­szonkettő százalékát kötelesek társadalombiztosí­tási járulék címén fizetni a) az élelmiszeripari ágazatba tartozó vállalatok, ezek társulásai, továbbá más ágazatba tartozó vállalatok az illetményadó-mentes élelmiszeripari tevékenységük utáni juttatások után. valamint az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai a ser­téshizlalási tevékenységükkel kapcsolatos juttatá­sok után, b) a munkaközösségek és alkotóközösségek, c) a társasházak, d) más államok vagy külföldi cégek, szerveze­tek Magyarországon működő vállalatai, lerakatai, kirendeltségei, irodái, ügynökségei, intézményei, intézetei, külkereskedelmi szervei, e) más államokkal vagy külföldi cégekkel lét­rehozott, Magyarországon működő gazdasági tár­sulások, f) a természetes személyek és a közkereseti tár­saságok, g) a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetke­zetek és szakcsoportjaik, h) a Budapesti Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Szövetkezeti Vállalat." 7. §• Az R. 225. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tartós külföldi szolgálatot teljesítő után fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke huszonkettő százalék; ha a biztosítottat az R. 215. §-ának (1) bekezdésében megjelölt munkáltató fog­lalkoztatja, a járulék mértéke tíz százalék." 8. §. Az R. 262. §-a a következő j) ponttal egészül ki: Anyasági segélyre és temetési segélyre jogosul­tak a T. 118. §-ának (3) bekezdésében felsorolta­kon kívül: ,,f) azok a külföldi állampolgárok és hontalan személyek, akik Magyarország területén az ille­tékes hatóság engedélyével állandó jelleggel le­telepedtek, és a Társadalombiztosítási Főigazgató­ságnak a lakóhelyük szerint illetékes igazgatóságá­val (kirendeltségével) az említett ellátásokra meg­állapodást kötnek." 9. §• Az R. 291. § (1) bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezés lép: ,,(1) Az ügyvéd társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A járulék az ügyvéd működése alapján befolyt munkadíj és az R. 290. §-ának (2) bekezdésében felsorolt tisztségviselőknél e tisztség ellátásáért járó tiszteletdíj tizenhárom százaléka." 10. §. Az R. 293. §-a a következő (6) bekezdéssel egé­szül ki: „(6) Annak a külföldi állampolgárnak és hon­talan személynek, aki Magyarország területén az illetékes hatóság engedélyével állandó jelleggel telepedett le, az anyasági és a temetési segély — az erre vonatkozó megállapodás hatályának tar­tama alatt vagy annak megszűnését követő 180 napon belül bekövetkezett szülés, illetőleg elha­lálozás esetén jár. Hozzátartozó szülése, illetőleg halála esetén a segély akkor jár, ha a szülés vagy a halál az említett időtartam alatt következett be."

Next

/
Oldalképek
Tartalom