Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 50. szám

896 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 50. szám Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a munkaügyi miniszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben és az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Lázár György s. k., a Minisztertanács elnöke Melléklet a 28/1975. (XI. 15.) MT számú rendelethez A pénzügyminiszter állapítja meg a következő gazdálkodó szervezetek jövedelemszabályozási rendszerét: 1. Kommunális és közüzemi szolgáltató vállalatok 2. Kulturális szolgáltatás ágazatba sorolt vállalatok 3. Kijelölt fogyasztási szolgáltató vállalatok 4. Állami mezőgazdaság és állami erdőgazdaságok szakágazatba tartozó vállalatok 5. Az egészségügyi miniszter felügyelete alá tartozó vállalatok 6. A lakásszolgáltatás ágazatba tartozó önálló ingatlankezelő vállalatok 7. Költségvetési üzemek 8. Vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutató-fejlesztő intézetek 9. Szervezési és számítástechnikai intézetek 10. Az építőipari és technológiai tervezés és a beruházások szervezése és lebonyolítása alágazatba tartozó vállalatok 11. Pénzintézetek, beleértve a takarékszövetkezeteket is A Minisztertanács 29/1975. (XI. 15.) számú rendelete a vállalati bérszabályozás és a vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről 7. A rendelet hatálya 1. §• A rendelet hatálya kiterjed — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — az állami vállalatra, a trösztre, a vállalati gazdálkodás rendszerében működő egyéb állami szervre, a társadalmi szervezet vállalatára, az ipari, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetre, a szövetkezeti vállalatra, továbbá mindezek gazdasági társulására (a továbbiakban együtt: vállalat). 71. A vállalati bérszabályozás rendszere 2- §• (1) A vállalatok bérfelhasználását a bérszabályozás rendszere szabályozza. (2) A bérszabályozás céljából a) vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozás, b) központi bérszínvonal-szabályozás, c) vállalati teljesítményhez kötött bértömegszabályozás vagy d) központi bértömeg-szabályozás alkalmazható. (3) Az anyagi termelés ágazataiba sorolt vállalatok jelentős részét a vállalati teljesítményhez kötött bérszabályozási formákba kell besorolni. 3. §• A vállalat bármely bérszabályozási formában évenként külön rendelkezésben — a népgazdaság éves tervének jóváhagyásával egyidejűleg — meghatározott mértékű bérnövekedést a vállalati teljesítmény a^kulásától függetlenül hajthat végre. 4. §• (1) A vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabálvozásnál a vállalat bérszínvonalának a biztosított mértéket meghaladó növekedését a bérfejlesztési mutató és a hozzárendelt szorzószám szabályozza. Bérfejlesztési mutatóként általában az egy főre jutó bér és nyereség összegét kell alkalmazni. (2) A biztosított és a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett bérszínvonal-növekedést évi hatszázalékos mértékig bérfejlesztési befizetési kötelezettség nem terheli; e felett 150 százalékos bérfejlesztési befizetést kell teljesíteni. A biztosított és a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett mértéket meghaladó növekedés 150—600 százalékos bérfejlesztési befizetés alá esik. 5. §• Központi bérszínvonal-szabályozásnál az engedélyezett mértéket meghaladó bérszínvonal-nö-