Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 47. szám

864 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 47. szám e) bekötőcsatorna: az ingatlanon keletkező szennyvizek közcsatornába történő bevezetésére szolgáló, az ellenőrző aknától — ennek hiányában az ingatlan határvonalától — a közcsatornáig terjedő csatorna; f) házicsatorna: az ingatlan szennyvizeinek az összegyűjtésére és a bekötőcsatornába vezetésére szolgáló csatornahálózat, valamint annak beren­dezései és tartozékai {elzáróiszerkezetek, tárolók, épületen belüli és kívüli szennyvízelőtisztító. be­rendezések, átemelők, ellenőrző akna stb.); g) házi szennyvíz; a lakosság ivó- és háztartási (ivás, főzés, tisztálkodás, mosás) továbbá az intéz­mények (kórházak, otthonok, iskolák stb.) vala­mint az üzemek szociális célú (konyhai, mosdó­fürdő stb.) vízhasználata során keletkező szenny­víz; h) üzemi szennyvíz: az ipari és a mezőgazda­sági üzemek, valamint az intézmények működése során keletkező nem házi szennyvíz; i) tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetőleg az ingatlannal egyéb címen rendelkezni jogosult állampolgár vagy jogi személy; ­j) vállalat: az Országos Vízügyi Hivatal (a to­vábbiakban: OVH), illetőleg a megyei (fővárosi, megyei városi) tanács által alapított, a közműves csatornázás feladatait ellátó vállalat; k) szakigazgatási szerv: külön jogszabály alap­ján a helyi vízgazdálkodás közfeladatokkal kap­csolatban hatósági jogkört gyakorló tanácsi szak­igazgatási szerv; 1) csatornaműfejlesztési hozzájárulás: a csator­namű építési, vagy fejlesztési költségeinek az el­vezetni kívánt (elvezetett) szennyvízmennyiség­gel arányos része. 3- §• (1) A vállalat a csatornamű mértékadó kapaci­tásán belül a szennyvízelvezetési igényeket az alábbi sorrendben köteles kielégíteni: a) a lakosság, valamint az egészségügyi intéz­mények vízhasználata, b) az a) pontban nem említett intézmények és az üzemek szociális célú vízhasználata során keletkező, valamint c) az intézmények tevékenysége és az üzemek működése során keletkező üzemi szennyvizek elvezetését. (2) A közcsatornába jogszabályban meghatáro­zott minőségű üzemi szennyvíz is csak akkor ve­zethető, ha ezt a csatornamű mértékadó kapaci­tása a házi szennyvizek elvezetése és megfelelő tisztítása mellett lehetővé teszi. 4- §• . (1) A csatornamű, ennek alap- és melléklétesít­ményei, valamint a bekötőcsatornák (2. § a)—e) pont) állami tulajdont képeznék és — ha jogsza­bály másként nem rendelkezik — a vállalat ke­zelésébe tartoznak. (2) Ha a vállalat a közcsatorna útján összegyűj­tött szennyvíz tisztítása, vagy elvezetése érdeké­ben a vízügyi hatóság engedélye vagy rendelke­zése alapján üzemi vízilétesítményhez csatlakozik, az (1) bekezdés rendelkezéseit csak a csatlakozó létesítményekre és berendezésekre kell alkal­mazni. (3) A názicsatorna (2. § f) pont) tulajdonjogára a polgári jog szabályai az irányadók. ' 5. §. A vállalat az ingatlan bekötésének, a szennyvíz­elvezetési igény kielégítésének lehetőségeiről és feltételeiről — kérésre — bárkit előzetesen tájé­koztatni köteles. 6. §. (1) A • közcsatorna mentén fekvő ingatlannak a csatornaműbe való bekötését a tulajdonos kérheti. (2) A házicsatorna megépítéséről és fenntartá­sáról a tulajdonos tartozik saját költségén gon­doskodni. (3) A bekötőcsatorna megépítését és annak a közcsatornához csatlakoztatását — ha tanácsren­delet másként nem rendelkezik — a vállalat vég­zi el. Ennek költségei a tulajdonost terhelik. (4) Ha a bekötőcsatorna átépítése a csatorna­mű átalakítása vagy felújítása folytán válik szük­ségessé, ennek fedezetét az átalakítás, felújítás költségei között kell előirányozni. 7- §• (1) Minden ingatlanra külön bekötést kell lé­tesíteni. Ettől eltérni csak műszaki okból szabad. (2) Több ingatlan szennyvizének elvezetésére közös bekötőcsatorna csak akkor építhető, ha ez műszakilag indokolt és az érdekelteknek a közös használatra vonatkozó megegyezését a szakigaz­gatási szerv határozattal jóváhagyta. (3) Ha a közcsatorna a szomszédos telek men­tén fekszik, az ingatlan a szomszéd hozzájárulásá­val annak telkén át is beköthető. Megegyezés hiányában a szákigazgatási szerv — kártalanítás mellett — a szomszédos telek tulajdonosát a szennyvíz ingatlanán történő átvezetésének és a bekötőcsatorna elhelyezésének tűrésére (vízveze­tési szolgalom) kötelezheti. (4) A tűrési kötelezettséget meg kell szüntetni, ha a szolgalom jogosultjának ingatlana mentén a közcsatorna megépült és az abba történő bekötés nem okoz aránytalan hátrányt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom