Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 41. szám

41. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 799 a tárgyaláson nem jelenik meg, ez a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az idézésnek figyelmeztetést kell tartalmaznia arra is, hogy ha az örökös a hagyatékhoz tartozó ingatlant örököstársára, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre, vagy a hagyatéki hitelezőre kívánja átruházni, legkésőbb az első tárgyaláson az illetékes szakigazgatási szerv által záradékolt nyilatkozatot köteles csatolni arra vonatkozóan, hogy a másik fél tulajdonszerzési korlátozás alá nem esik, illetőleg a korlátozás alól felmentést kapott. Ennek hiányában a közjegyző az átruházásra vonatkozó nyilatkozatot figyelmen kívül hagyja. (2) A külföldön ismert helyen tartózkodó érdekeltet ezenfelül még arról is tájékoztatni kell, hogy részére a közjegyző kézbesítési megbízottat rendelt és hogy a 43. §-ban foglalt feltételek esetében a hagyaték átadására is sor kerülhet." 8- §• Az R. 43. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a külföldön ismert helyen tartózkodó érdekelt részére a kézbesítés nem szabályszerűen történt, vagy a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalási határnapig sem érkezett meg, illetőleg az érdekelt a hagyatéki tárgyalás határnapjáig érdemben nem nyilatkozik, képviseletéről nem gondoskodik, illetőleg személyesen nem jelenik meg, a közjegyző a kézbesítési megbízottat ügygondnokként rendeli ki és a hagyatéki tárgyalást megtartja, de a hagyatékot nem adja át. (5) Ha a kézbesítési bizonyítvány, a nyilatkozat, illetőleg a képviseletre vonatkozó meghatalmazás a tárgyalás megtartását követő harminc napon belül megérkezik, a közjegyző a szükséghez képest újabb tárgyalást tart és azon határoz a hagyaték átadása felől. Ellenkező esetben a hagyatékot tárgyaláson kívül a korábbi tárgyalás adatai alapján átadja." 9- §• Az R. 58. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyben jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik: „(2) Ha az örökös a tárgyaláson az örökségét vagy annak egy részét örököstársára, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre, vagy a hagyatéki hitelezőre átruházza, a közjegyző a jognyilatkozatokat egyezségbe foglalja és dönt annak jóváhagyása felől." 10. §. Az R. 61. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyben jelenlegi (3) és (4) bekezdésének számozása (2) és (3) bekezdésre változik: „(1) A vitás hagyatékot — függetlenül attól, hogy kinek a birtokában van, — ideiglenes hatállyal a szerződéses örökösnek, ha ilyen nincs, a végrendeleti örökösnek, írásbeli és szóbeli végI rendelet esetén az írásbeli végrendeletben megnevezett örökösnek, végintézkedés hiányában pedig a törvényes örökösnek kell átadni." 11. §• Az R. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ingatlanhagyaték esetében, továbbá ingóhagyaték esetében akkor, ha öröklési illeték kiszabásának van helye, illetőleg az eljárási illetéket vagy annak egy részét nem fizették meg, a hagyatékátadó végzést — a hagyatékot ideiglenesen átadó végzés kivételével — jogerőre emelkedése után az illeték kiszabása végett meg kell küldeni az illetékes hatóságnak." 12. §. Az R. 69. §-a helyébe a 'következő rendelkezés lép: „69. §. (1) Ha az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, a közjegyző a hagyatékot tágyalás i nélkül adja át aj ha csak egy törvényes örökös van; bj ha a törvényes örökösök igazolják, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és a hagyatékkal kapcsolatban a közjegyző előtti eljáráson kívül az összes kérdésre kiterjedő olyan egyezséget kötöttek, amelynek alapján a hagyaték átadható; c) a póthagyatéki eljárásban; d) ha az örökhagyó után csak ötezer forintot meg nem haladó ingóság maradt. (2) Ha az (1) bekezdés b) pontja esetében törvényes örökösként a devizajogszabályok szerint külföldinek tekintendő személy is érdekelt, a hagyatékot tárgyalás nélkül csak akkor lehet átadni, ha az egyezséget a Pénzintézeti Központ jóváhagyta. A jóváhagyás megszerzéséről a feleknek kell gondoskodniuk. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett egyezségnek kell tekinteni az örökösök olyan egybehangzó nyilatkozatát is, amely szerint közöttük a hagyatékra vonatkozóan vitás kérdés nincs. (4) Az örökös a hagyatékátadó végzés kézbesítése után — a végzés jogerőre emelkedése előtt — kérheti a hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más örökössel egyezséget kíván kötni, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti egyezségtől el kíván térni, illetőleg örökségét vagy annak egy részét a hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre, vagy a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre kívánja átruházni. Az örököst erre a jogára a hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell." 13. §. (1) Az R. 86—88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „86. §. A 81—85. §-ban foglalt rendelkezéseket csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.