Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 707 Az Mt. V. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a terhes, illetőleg szülő nőt húsz hét szülési szabadság illeti meg és a szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt kell kiadni. Ebből következik, hogy az örökbefogadó anyának járó szabadság kiszámításánál azt a négyheti — tehát 28 napi — szabadságot a szülés előtt kiadottnak kell tekinteni. Erre az időre az örökbefogadó anyának terhességi-gyermekágyi segély nem jár. Megilleti azonban a csecsemőt örökbefogadó nőt a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára a terhességi-gyermekágyi segély épp úgy, mint a vér szerinti anyát. A vér szerinti anyát a szülést követően hat heti — 32 napi — szülési szabadság illeti meg, ezt követően időre a gyermekének örökbefogadása esetén a szülési szabadság tartamából még hátralevő időre vonatkozó jogát elveszti. V. Az 5/1969. (I. 28.) Korm. számú rendelet 1. §-ával módosított 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a dolgozó nőt gyermekgondozási segély illeti meg, ha — egyéb feltételek fennállása esetén — a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapi munkaviszonyban állt. A 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet 2. §ának (2) bekezdése szerint pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezet nő tagja gyermekgondozási segélyre abban az esetben jogosult, ha a szülést megelőző naptári évben, vagy a szülést megelőző 12 hónapban termelőszövetkezeti tagként legalább 120 napon át részt vett a közös munkában. Ezeknek a rendelkezéseknek egybevetéséből azt kell megállapítani, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosultság megállapításánál a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjának minden tíz közös munkában eltöltött napja egy havi munkaviszonynak számít. Ezért abban az esetben, ha a gyermekgondozási segélyre olyan nő tart igényt, aki az irányadó 18 hónapi idő egy része alatt termelőszövetkezet tagja volt, a gyermekgondozási segélyre való jogosultsághoz szükséges 12 havi munkaviszony kiszámításánál a mezőgazdasági termelőszövetkezetben tagként eltöltött időt oly módon kell figyelembe venni, hogy minden tíz közös munkában eltöltött nap egy havi munkaviszonynak számít. Az így megállapított időtartam azonban nem eshet egybe a dolgozó nő egyébként is figyelembe vett munkaviszonyának időtartamával. A termelőszövetkezeti közös munkában töltött napok számításánál a 40/1968. (XI. 16.) MÉM számú rendelet módosított 1/1967. (II. 26.) FM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint tíz munkában töltött órát kell egy munkanappal egyenlőnek venni. Ugyanezen rendeletszakasz (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy meghatározott terület családi művelése esetén a munkaerő ráfordításnak milyen részét kell munkanapként figyelembe venni. A POLGÁRI ÉS MUNKAÜGYI KOLLÉGIUM KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSA 58. szám A vállalatoknál szervezett szakszervezeti jogsegélyszolgálat jogosult a vállalat dolgozóját, nyugdíjas dolgozóját és szákmunkástanulóját a polgári peres és nemperes eljárásban képviselni. A szakszervezeti jogsegélyszolgálatról szóló 2031/1974. (VIII. 18.) Mt. számú határozatában a Minisztertanács tudomásul vette, hogy a szakszervezetek az üzemi dolgozók jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelme céljából jogsegélyszolgálatot szervezzenek, amelynek feladata, hogy jogi tájékoztatással és tanácsadással, továbbá szükség esetén a hatóságok és más szervek előtti eljárással, illetőleg jogi képviselet ellátásával segítse elő a dolgozók jogi és hivatalos ügyeinek intézését. A Minisztertanács egyben felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy az igazságügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben adjon ki irányelvet a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséhez és működéséhez. A Szakszervezetek Országos Tanácsának e felkérés alapján kiadott irányelvei II/2/b. pontja értelmében a dolgozó jogi képviseletét kérelmére általában el kell látni munkaviszonnyal, a munkavédelemmel, a társadalombiztosítással összefüggő vitás ügyekben. Ezen túlmenően a szakszervezeti bizottság egyéb ügyek ellátását is a szakszervezeti jogsegélyszolgálatra bízhatja, kivételesen a nem szándékosan (gondatlanságból) elkövetett bűncselekmények esetében is. Az irányelvek II/3. pontja kimondja, hogy a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot az adott vállalat, üzem minden dolgozója igénybe veheti. A szakszervezeti jogsegélyszolgálatot az irányelvek II/4. pontjában foglaltak szerint az illetékes szakszervezeti szerv hozza létre; a szolgálat ennek irányítása és ellenőrzése alatt működik, neki tartozik felelősséggel. A szakszervezeti bizottság dönti el, hogy a hatályos jogszabályok keretei között milyen formában oldja meg a jogsegélyszolgálattal kapcsolatos feladatokat. A szakszervezeti jogsegélyszolgálatban résztvevők a szakszervezeti szervtől kapják az erre a célra szolgáló külön megbízatásukat és az erre vonatkozó igazolást. Ezekből a rendelkezésekből következik, hogy a válalatoknál létesített szakszervezeti jogsegélyszolgálat a vállalat dolgozóját, nyugdíjas dolgozóját és szakmunkástanulóját a polgári peres és nemperes eljárásban képviselheti. A szakszervezeti jogsegélyszolgálat új jogintézmény és a polgári eljárásjogi szabályok erre vonatkozóan külön nem rendelkeznek. A kifejtettekből azonban következik, hogy a Pp-nek a meghatalmazásra vonatkozó rendelkezéseit erre a képviseletre is alkalmazni kell. E képviselettel kapcsolatban az alábbiakat kell figvelembe venni: a) A jogsegély szolgálati képviselet feltétele a dolgozó részérő] adott meghatalmazás.