Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 35. szám

704 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám lehetőleg olyan beosztású személy, aki a felme­rülő kérdésekre válaszadásra jogosult. Ugyan­csak vegyen részt olyan szakszervezeti megbízott is, aki a szakszervezeti szerv álláspontját tudja képviselni. A vitán elhangzott észrevételekről jegyzőköny­vet kell vezetni. Az észrevételek elfogadásáról, il­letőleg az el nem fogadott észrevételek okairól a dolgozókat lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a jogszabályban előírt 15 napon belül, írásban tá­jékoztatni kell. 28. A vállalat központjával nem azonos te­lephelyen működő egységek dolgozói az egységet érintő kérdésekben ugyanolyan feltételekkel vegyenek részt, mint a központi dolgozók. Azok a vállalati egységek pedig, melyek a kol­lektív szrződést a helyi sajátosságok alapján füg­gelékben kiegészítik, külön is beszámolnak a füg­gelék végrehajtásáról az érintett egység dolgo­zóinak. A kollektív szerződésről, illetőleg az egy­ségre vonatkozó függelékről készült beszámolók megvitatását az egység dolgozóinál célszerű egv­idejűleg megtartani. 29. A jogszabály értelmében a kollektív szer­ződést módosítani kell, ha: a) az egy naptári év tartamára megállapított rendelkezések hatályának lejárta miatt új ren­delkezések szükségesek, b) az előző időszak végrehajtásának értékelésé­ből, a dolgozók javaslataiból kitűnően új feladatok vagy a feladatok változása miatt egyes rendelke­zések módosítást igényelnek, c) új jogszabály kiadása, vagy a korábbi jog­szabályok módosítása miatt kell rendelkezni. d) valamely rendelkezés törvénysértő. 30. A kollektív szerződés előző évi végrehajtá­sáról szóló beszámolót és a módosítás tervezetét egyidejűleg és külön-külön is meg lehet tárgyal­ni a dolgozókkal. (Ugyanez vonatkozik a függelék­kel rendelkező nagyobb vállalati egységekre is.) A módosításnak a dolgozókkal történő megtárgya­lására a 26—27. pontokban foglaltak vonatkoz­nak. (2205—2/1975. VI/22.) Herczeg Károly s. k., Buda István s. k., a SZOT titkára munkaügyi minisztériumi államtitkár A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma KOLLÉGIUMI ÁLLÁSFOGLALÁSOK 56. szám A mezőgazdasági termelőszövetkezet magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazottja a közgyű­lés által vele szemben hozott fegyelmi, illetőleg kártérítési határozat ellen a közléstől számított harminc napon belül keresettel fordulhat a mun­kaügyi bírósághoz. Ugyanígy élhet jogorvoslattal (keresettel) a me zőgazdasági termelőszövetkezeti közös vállalkozás magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazott­ja is a vele szemben az igazgatótanács által hozott fegyelmi, illetőleg kártérítési határozat ellen. A 46/1971. (XII. 28.) Korm. számú rendelettel módosított és kiegészített 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet (R.) 141. §-a szerint a mezőgazda­sági termelőszövetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitáira a tagsági vitákat eldöntő szövetkezeti szervek hatáskörére és eljárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szövetkezti szer­vek eljárására vonatkozó szabályok közé tar­tozik az 1971. évi 34. számú törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1967. évi III. törvény (T.) 94. §-ának (2) bekezdése is, amely kimondja, hogy a kögyűlés által fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat ellen — a Mi­nisztertanács által meghatározott ügyek kivételé­vel — a közléstől számított harminc napon belül keresettel lehet a bírósághoz fordulni. A magasabb vezetői munkakört betöltő tagok felett a fegyelmi jogkört — a Tv. 74. §-ának (2) bekezdése értelmében — a közgyűlés gyakorolja és kártérítésre is a közgyűlés kötelezi e tagokat figyelemmel a Tv. 91. §-ának (2) bekezdésére. A Tv. 94. §-ának (2) bekezdése szerint pedig a közgyűlés által a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat ellen annak közlésétől számított harminc napon belül keresettel lehet fordulni a bírósághoz. A most hivatkozott törvény ugyanis mégszüntette az államigazgatási szerveknek a tag­sági vitákban eddig gyakorolt jogkörét és a végre­hajtási rendeletben meghatározott ügyek kivételé­vel kizárólagossá tette a bírósági jogorvoslatot. A Minisztertanács által kivételként meghatáro­zott ügyek körét — amikor nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz — az R. 139. §-a tartalmaz­za, amely a fegyelmi és a kártérítési határozat el­len benyújtott kereset elbírálása tekintetében nem zárja ki a bírósági út igénybevételét. A bíróságon a mezőgazdasági termelőszövetkezeti magasabb ve­zetői munkakört betöltő alkalmazottak munkaügyi vitája esetében — figyelemmel a Pp. 349. §-ának (2) bekezdésére — a munkaügyi bíróságot kell ér­teni. A fentiek szerint, minthogv a mezőgazdasági termelőszövetkezet magasabb vezetői munkakört betöltő tagjai a közgyűlés által fegyelmi, illetve kártérítési ügyükben hozott határozat ellen kere­settel fordulhatnak a bírósághoz, ugyanez a jog­orvoslati jog megilleti a termelőszövetkezettel tag­sági viszonyban nem álló magasabb vezetői mun­kakört betöltő alkalmazottakat is a R. 141. 5-ára figyelemmel. Az Mt. V. 116. §-ában foglalt, a magasabb ve­zető állású dolgozókra vonatkozó munkaügyi el­járási szabályokat az adott esetben nem is lehetne alkalmazni, mert a közgyűlésnek nincs szolgálati felettese. Abban az esetben, ha a magasabb vezetői mun­kakört betöltő alkalmazottak vonatkozásában az Mt. V. 116. §-a kerülne alkalmazásra, úgv a? érin­tett dolgozók fegyelmi és kártérítési ítevükben ho­zott közgyűlési határozat ellen szolgálati felettes

Next

/
Oldalképek
Tartalom