Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 32. szám

32. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 675 kenységekkel kapcsolatos adatokat és iratokat a fővárosi tanácsi szervek 1975. augusztus 15. napjáig átadni, Pest megye illetékes tanácsi szervei pedig azokat átvenni kötelesek. 3. A fővárosi és a Pest megyei illetékes tanácsi szervek 1975. október 15. napjáig gondoskodjanak ügyrendjeik és hatásköri jegyzékeik — jelen utasításban foglaltakkal összhangban álló — módosításáról, illetőleg kiegészítéséről. Szükség esetén javaslatot kell tenni az érdekelt tanácsok szervezeti és működési szabályzatainak módosítására, illetőleg kiegészítésére. 4. Ez az utasítás a kihirdetése napján, 1975. július 31-én lép hatályba. Dr. Papp Lajos s. k., államtitkár a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnöke Vegyes rendelkezések A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG MUNKAÜGYI KOLLÉGIUMA KOLLÉGIUMI ÁLLÁSFOGLALÁS 54. szám Ha a leltárhiánnyal összefüggésben indult büntető perben a bíróság a tárgyalás alapján eljárást megszüntető végzést, illetőleg felmentő vagy marasztaló ítéletet hoz, és azt a 105 1974. (IK. 6.) IM számú utasítás (1. számú melléklete) szerint a munkáltatónak (sértettnek) nem kell kézbesíteni, a leltárfelelősségre alapított igény érvényesítésére megállapított hatvan napos jogvesztő határidő akkor veszi kezdetét, amikor a bíróság határozata, illetőleg ítélete jogerőre emelkedett. A Munkaügyi Kollégium 39. számú állásfoglalása arra nézve ad iránymutatást, hogy a leltárfelelősségre alapított igény érvényesítésére megállapított hatvan napos jogvesztő határidőt miként kell figyelembe venni a büntető eljárásnak a nyomozati szakban történő megszüntetése esetén. E kollégiumi állásfoglalás azonban nem ad választ arra a gyakorlatban ismételten felmerült kérdésre, hogy ha leltárhiánnyal összefüggésben indult büntető perben sem a sértett, sem az ügyész a polgári jogi igényt nem érvényesíti és a bíróság a tárgyalás eredményeként eljárást megszüntető határozatot, illetőleg felmentő vagy marasztaló ítéletet hoz, de azt a munkáltatónak (sértettnek) kézbesíteni nem kell, akkor a leltárfelelősségre alapított igény érvényesítésére megállapított hatvan napos jogvesztő határidő mikor veszi kezdetét. A kereskedelem és a vendéglátás dolgozóinak leltárhiányért való anyagi felelősségéről szóló 21 1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet (R.) 5. §-ának (4) bekezdése szerint az igazgatói határozatot a leltárfelvétel befejezését követő hatvan nap alatt kell az anyagilag felelős dolgozóval írásban közölni. „Esetleges büntető eljárás esetén a határidő a nyomozó hatóság, illetőleg a bíróság jogerős határozatának közlését követő nappal kezdődik." Az 1973. évi 1. törvény (Be.) 116. §-ának (3) bekezdése szerint a határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezést tartalmaz. Ha az érdekelt szerv a társadalmi tulajdon védelmének szempontjait szem előtt tartva, polgári jogi igényét a büntető eljárásban érvényesíti, úgy vele az ügydöntő határozatot közölni kell. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a polgári jogi igényt az ügyész érvényesíti [Be. 55. § (4) bekezdése]. Abban az esetben, ha az érdekelt szerv kizárólag sértettként szerepel a büntető eljárásban és a polgári jogi igényt az ügyész sem érvényesíti, a Be. szerint a határozatot nem kell kézbesíteni részükre. Az igazságügyminiszter a Be. 404. §-a (1) bekezdésének h) pontjában arra kapott felhatalmazást, hogy összeállítsa a bírósági határozatok megküldésének szabályait. E felhatalmazás alapján az igazságügyminiszter a 105/1974. (IK. 6.) IM számú utasítása rendelkezik — a Be.-ben meghatározott eseteken kívül — a bírósági határozatok megküldéséről. Az utasítás sem rendeli el azonban a határozat kézbesítését a kizárólag sértettként szereplő érdekelt szerv részére abban az esetben, ha a büntető eljárásban a polgári jogi igényt sem a szerv, sem pedig az ügyész nem érvényesítette. Ebből következik, hogy a bíróság által a tárgyalás alapján hozott, az eljárást megszüntető végzést, illetőleg felmentő vagy marasztaló ítéletet a munkáltató (sértett) részére a bíróságnak nem kell megküldenie. A büntető eljárás során hozott ítélet a Be. 395. §-a szerint emelkedik jogerőre. így a (2) bekezdés rendelkezésének megfelelően: ,,Az első fokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen a) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni, illetőleg a fellebbezést visszavonták, ö) a fellebbezési határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el. c) a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta, vagy a fellebbezést elutasította." A (3) bekezdés szerint pedig: A másodfokú bíróság ítélete a kihirdetésével emelkedik jogerőre. Az eljárás során hozott végzés pedig az alábbiak szerint emelkedik jogerőre: Ha az első fokú bíróság végzését kihirdetés útján közli, a végzés jogerőre emelkedik, ha a kihirdetéskor a fellebbezésre jogosultak nyomban nem jelentettek be fellebbezést [Be. 269. § (3) bekezdése], míg abban az esetben, ha az első fokú bíróság végzését kézbesítés útján közli, a kézbesítést követő nyolcadik napon [Be. 268. §, 243. § (2) bekezdése].