Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 1. szám

4 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám (2) A községekben, nagyközségekben az (1) be­kezdésben foglaltakon felüli hatásköröket a gyám­hatóság szerint illetékes megyei tanács végrehajtó bizottságának járási hivatala (továbbiakban: járá­si gyámhatóság) gyakorolja A határozathozatal előkészítése, az ügyfelek tájékoztatása 2- § A gyámhatóságnak arra kell törekednie, hogy intézkedései a kiskorú, illetőleg a gondnokolt érdekét szolgálják, célravezetők legyenek és az ügyet minél kevesebb közbeeső intézkedéssel fe­jezze be. Az összes közbeeső intézkedéseket lehe­tőleg egyidejűleg kell megtenni. 3. § Az állami gondozott és az olyan gyermek örökbefogadása esetén, akinek szülője úgy adott hozzájáruló nyilatkozatot gyermeke örökbeadásá­hoz, hogy az örökbefogadó személyét nem ismeri [Csjt. 48. § (3) bek.], az örökbefogadásról csak az örökbefogadóknak szabad felvilágosítást adni (Gyer. 197., 201., 204., 209. §-ai). A gyermek vér­szerinti rokonai után történő öröklés esetén a Gyer. 127. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A környezettanulmány 4. § (1) A gyámhatóságnak a szülői felügyelettel (Gyer. 25., 26. és 28. §), a gyám- és gondnokrende­léssel (Gyer. 34. §), az állami gondoskodással (Gyer. VIII. Fejezet), az örökbefogadás engedélye­zésével, továbbá, ha az örökbefogadott még kisko­rú az örökbefogadás felbontásával, valamint a há­zasságkötés engedélyezésével kapcsolatos döntése előtt környezettanulmányt kell készítenie, vagy készíttetnie. Környezettanulmány a gyámhatóság megítélése szerint bármely más ügyben is készít­hető. (2) A gyámhatóság a hivatalból, a társhatóság, vagy bíróság megkeresésére készülő környezetta­nulmány, vélemény elkészítésével a városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetője által a végre­hajtó bizottság hivatali szervezetéhez tartozó dol­gozók közül erre kijelölt ügyintézőt, az ifjúságvé­delmi vagy nevelőszülői felügyelőt, az iskolai gyermekvédelmi megbízottat, osztályfőnököt vagy osztálytanítót, az óvónőt, illetőleg kivételes eset­ben a hivatásos pártfogót, [131/1970. (M. K. 15) MM számú utasítás] bízhatja meg. Három éven aluli, illetőleg óvodába nem járó hat éven aluli kiskorút érintő esetben a védőnőt kell megbízni. Környezettanulmány, vélemény elkészítésére a gyámhatóság az állandó bizottságot, annak tagjait és olyan aktíváit is felkérheti, akiket egyébként is hivatali titoktartás kötelez. (3) A környezettanulmánynak az érdekeltek sze­mélyi adatain kívül azokat a körülményeket kell tartalmaznia, melyek ismeretében az ügyben a legmegnyugtatóbban lehet határozni. Ennek érde­kében a gyámhatóság szükség szerint szemponto­kat adhat a környezettanulmány elkészítéséhez. (4) Bíróság megkeresésért készült környezetta­nulmányban a megkeresésben közölt kérdésekre tárgyilagosan kell válaszolni. A környezettanul­mánynak általában tartalmaznia kell a gyermek­nek a családban való helyzetére, gondozására, ne­velésére, magatartására vonatkozó megállapításo­kat, valamint az ügyre vonatkozó tanúként meg­hallgatható személyek nevét és lakcímét. Gyer­mekelhelyezési ügyekben a gyámhatóság javasla­tot nem tehet, kivéve, ha a pert a gyámhatóság kezdeményezte [Csjt. 76. § (1) bek., Gyer. 23. § (3) bek.]. A jegyzőkönyv 5. § (1) A jegyzőkönyvet úgy kell elkészíteni, hogy az alapul szolgálhasson a tényállás tisztázá­sára és az érdemi intézkedésre. A jegyzőkönyvnek az 1957. évi IV- törvény 14. § (2) bekezdésében foglaltakon felül tartalmaznia kell az ügy tárgyát, a felek (tanú, meghallgatott személy) születési he­lyét és idejét, anyja nevét, a személyi igazolvány betű- és számjelzését, az ügyintéző beosztását, a jegyzőkönyvvezető és a meghallgatott személy alá­írását. A jegyzőkönyvet be kell iktatni és hiva­talos bélyegzővel kell ellátni. (2) A kiskorú (gondnokolt) ügyének tárgyalásá­ról készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kiskorú (gondnokolt) személyi adatait. Tanúkihall­gatás esetén a jegyzőkönyv tartalmazza a hamis tanúzás következményeire történt figyelmeztetést, valamint a tanúnak arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e (Áe. 26 §), továbbá a tanú által előadot­takat. Vonatkozik ez a szakértő, tolmács meghall­gatásáról készített jegyzőkönyvre is. (3) Az egyezségkötésről készített jegyzőkönyv­nek tartalmaznia kell a jóváhagyás feltételeit bi­zonyító tényeket, illetőleg adatokat. (4) A jegyzőkönyv hiteles másolatát az ügyfél kérelmére ki kell adni [8/1973. (T. K. 51.) MT TH számú utasítás 34. § (l)—(2) bek.]. A másolatéri a 49/1972. (XII. 31.) PM számú rendelettel módosí­tott 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet 87. § (1) bekezdésében megállapított összegű illetéket kell leróni. A hivatalos feljegyzés 6. § Ra az eljárás során az ügyintéző szóban, vagy távbeszélőn intézkedik, illetőleg valamilyen tényről így szerez tudomást, arról feljegyzést ké­szít. A feljegyzést keltezéssel, a beosztást is meg­jelölő aláírással ellátva az iratokhoz kell csatolni. A határozat I 7. § (1) A határozatot a gyámhatóság nevében kell meghozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom