Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 28. szám

28. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 589 dés és a jogviszony munkakönyvi bejegyzése mellett meghatározott munkahelyen (területen), valamint munkaidő alatt a munkáltató utasítása szerint és eszközeivel, fegyelmi felelősséggel, ha­tározott vagy határozatlan időre személyes mun­kavégzésre köteles és ezért a végzett munká­jának megfelelő (arányos) — a bérügyi rendel­kezések megtartásával folyósítható — bérre, va­lamint egyéb juttatásokra is jogosult. Fizikai munkavégzés esetében, — amennyiben nem vál­lalkozási jogviszonyról van szó — a munkavi­szony fennállását minden esetben vélelmezni kell. A vállalkozási jogviszonynak nem minősülő alkalmi fizikai munka ellenértéke akkor is adó­mentes, ha azt nyugdíjjárulék alá nem vonták (pl. alkalmi hóeltakarítás). (2) Fizikai dolgozónak — adózás vonatkozásá­ban — azt a személyt kell tekinteni, aki a szak­munkás, vagy a kisegítő alkalmazottak állomány­csoportjába tartozik és akit egészben vagy túl­nyomó részben fizikai munkát igénylő munka­körben foglalkoztatnak (pl. portás, gépkocsiveze­tő stb.). A középfokú egészségügyi képesítéssel rendelkező dolgozókat — adózás vonatkozásában — fizikai munkavállalóknak kell tekinteni. (3) A munkaviszonynak nem minősülő, de rend­szeres és személyes munkavégzésre irányuló jog­viszonyban a rendszeresség fogalmát a 8/1970. (XI. 4.) SZOT számú szabályzat 1. §-a határozza meg. (4) Bérjellegű jövedelem a béralap (bérköltség) és a részesedési alap (jutalmazási keret) terhére fizetett alapbér, törzsbér, helyettesítési díj, pót­lék, prémium, célprémium, céljutalom, nyereség­jutalom, nyereségprémium, nyereségrészesedés, év végi részesedés, kiegészítő fizetés, készenléti díj, jutalom, fagyszüneti díj. Hasonlóan bérjelle­gű kifizetés a jogszabályok keretei között léte­sített átalánybefizetéses rendszerben foglalkozta­tottak szerződés szerinti munkabére, továbbá a munkáltató és más külső szerv között létrejött megállapodás alapján elvégzett munka után, a külső szerv által a munkáltató részére fizetett munkadíjból a munkában résztvevő saját dolgo­zók részére adott külön díjazás (jutalom, pré­mium) is. (5) Adómentes a munkaviszonyban, a szövet­kezeti tagsági viszonyban álló és a megbízásos jogviszonyban eljáró személy saját munkájával kapcsolatos — a fennálló jogszabályok alapján — külön elszámolható költségtérítés jellegű járan­dósága (napidíj, szállás- és útiköltség, a saját ruha, gépkocsi használatáért kapott ellenérték, a különélési díj, az áthelyezési költség, a letelepe­dési segély, a takarítási és munkaruhamosási áta­lány stb.), továbbá az önkéntes tűzoltók díja, a tanúk díjazása. (6) Az R. alkalmazásában munkaviszonyból származó bérjellegű jövedelem a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos és nem hivatá­sos állományba tartozó tagjait e minőségükben megillető illetmény és egyéb járandóság is. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 2. a kimagasló teljesítményért kapott díjból (ju­talomból), a pénzügyminiszter által rendelettel adómentessé nyilvánított egyéb jutalmazásokból, ösztöndíjból, tanulmányi, szociális segélyből (já­radékból) származó bevétel; Vhr. 10. §. (1) A kimagasló teljesítményért ka­pott adómentes díj (jutalom) az Állami Díj stb., az olimpiai, világ- és európabajnoki versenye­ken kimagasló eredményt elért sportolók részére adott jutalom, a kitüntetésekkel, miniszteri di­csérettel kapcsolatos anyagi elismerés stb. (2) Az R. alkalmazásában adómentes egyéb ju­talomnak az alapítványokból származó, továbbá a polgári védelmi feladatok teljesítéséért adott jutalom, valamint — a bérjellegű jutalmak [Vhr. 9. § (4) bek.], mellett — a munkáltatótól kapott nem bérjellegű, rendkívüli, esetenkénti jutalmat kell tekinteni. Ilyen a jubileummal, a törzsgárda tagsággal összefüggő jutalom, a fővárosi autó­buszvezetők részére adott éves forgalmi juttatás, a munkaverseny helyezettéinek, valamint általá­ban a társadalmi munka elismeréseként adott ju­talom stb. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 3. a szövetkezeti tagnak munkateljesítmény, földjáradék címén kapott járandósága, továbbá a tag vagyoni betétjére (részjegyére) fizetett oszta­lék és a tag által a szövetkezet részére nyújtott kölcsön kamata; Vhr. 11. §. (1) Munkateljesítmény alapján ka­pott adómentes járandóság alatt csak a közös munkában résztvevő szövetkezeti tagoknak és közreműködő családtagjaiknak — a jogszabályok keretei között — bármilyen formában kifizetett (kiadott, elszámolt) pénzbeni és természetbeni já­randóságukat (munkadíj, munkaegységrészesedés, termésrész, kiegészítő részesedés, prémium, tag­sági pótlék, fejlesztési hozzájárulással kapcsolatos juttatás stb.) lehet érteni. Közösen végzett mun­kának — adózás vonatkozásában — a közös mun­kaszervezetben [a mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tagoknál az 1967. évi III. törvény 59. §-ának (1) bekezdése szerint] végzett munkát kell tekinteni, amelynek eredményeként létrejött ösz­szes termék, illetőleg szolgáltatásért kapott teljes ellenérték — az utólagos megosztástól függetlenül — a szövetkezetet illeti meg. (2) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) 3. pontja alapján nem illeti meg az adómentesség a szö­vetkezeti tagnak azt a jövedelmét, amely a) nem a közös munkából (alvállalkozás, saját költségre történő munkavállalás stb.) b) a szabályokkal ellentétes módon (hozzájáru­lás vagy engedély, a bér- és munkajogi rendelke­zések megtartása nélkül stb.) keletkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom