Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 28. szám

586 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 28. szám Az általános jövedelemadóról szóló 42/1971. (XII. 17.) Korm. számú,* valamint a 35/1971. (XII. 17.) PM számú* és az ezeket módosító és kiegészítő rendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövege [A vastag betűs szöveg a 42/1971. (XII. 17.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) és az ezt módosító, a vékony betűs szöveg a 35/1971. (XII. 17.) PM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) és az ezt módosító rendeletek szövege.] I. ALTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Adókötelezettség 1. §• (1) Általános jövedelemadót köteles fizetni — állampolgárságára tekintet nélkül — mindenki, akinek a) kisipari, magánkereskedelmi tevékenységből (van jövedelme); Vhr. 1. §. (1) Kisipari tevékenység a termék előállítása, feldolgozása, továbbmegmunkálása, kitermelése, kiszerelése, valamint az ipari szolgáltatás és javítás. (2) Ha mező- és erdőgazdasági termékekből az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytán olyan termék jön létre, amelyet az „Ipari termékek jegyzéke" (ITJ) tartalmaz (például seprő, szerszámnyél, hófogórács, száraztészta, savanyúkáposzta, aszaltgyümölcs, pörkölt földi mogyoró stb.), ezeket a tevékenységeket ugyancsak kisipari tevékenységnek kell tekinteni. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett tevékenységeket a magánszemélyek forgalmi adójáról szóló rendelet szerint kell minősíteni. (4) 1 Az általános jövedelemadó szempontjából szolgáltató-, illetőleg javítóipari tevékenységnek minősül a kisiparos tevékenysége akkor is, ha emellett az általa végzett termékelőállításból, feldolgozásból, továbbmegmunkálásból, kitermelésből vagy kiszerelésből származó bevétele forgalmának 40%-át, de legfeljebb az évi 50 000 forintot nem haladja meg. A sütőipari, valamint a mérték szerinti ruházati és lábbeli termékek előállítását minden esetben szolgáltatóipari tevékenységnek kell tekinteni. 1 A Vhr. 1. §-a (4) bekezdésének szövege a 44/1973. (XII. 28.) PM számú rendelet (a továbbiakban: Vr/1.) 1. §-ának szövege, amely az eredeti helyébe lépett. * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1971. évi 58 számában. 1 (5) Ha a szövetkezeti tag, vagy a munkaviszonyban álló dolgozó szövetkezeten, illetőleg munkaviszonyán kívül önálló vállalkozásként (saját költségére) is végez ipari munkát, ez a tevékenysége kisipari tevékenységnek számít. Vhr. 2. §. (1) Magánkereskedelmi tevékenység a továbbeladás céljából vásárolt áru értékesítése, továbbá a vendéglátóipari (vendéglő, italmérés, kifőzés, tej- és kávémérés, büfé, falatozó, pecsenye-, hal-, lángos-, rétessütés, szálloda, penzió stb.), a drogériaipari, a kölcsönző (csónak, kézikocsi, kerékpár, ruha stb. kölcsönzése) és a megőrző (kerékpármegőrzés stb.), a mérleges, a mutatványos, valamint minden olyan fel nem sorolt tevékenység, amelyre a 6/1968. (VI. 8.) Bk M számú rendelet, illetőleg a belkereskedelmi miniszter iparigazolvány kiadását engedélyezi. (2) A magánkereskedemi tevékenységgel — adózás vonatkozásában — egy tekintet alá esik: a) a mező- és erdőgazdasági termelőmunkából származó saját termény, termék, állat és állati termék nyílt árusítási üzletben, vagy állandó jellegű elárusító helyen való árusítása, b) az üvegházi, a melegágyi (ablakkeretes, műanyagfóliás stb.) kertészet, a faiskola (facsemeté, dísznövény, gyökeres szőlővessző, szőlőoltvány, málna-, egres-, ribizlitő vagy bokor stb.), a szabadföldi virágkertészet (virág, virágtő, virághagyma, virággumó, virágmag stb.), a gombatenyésztés, a méhészet, a halászat termeivényeinek, termékeinek bármely módon való értékesítése; c) a földterület használata nélkül folytatott, vagy a saját használatban levő földterület terményeiből el nem látható üzletszerű állattartás, állathízlalás, állatkeltetés, ha a bevételből a kiadások levonása után jelentkező jövedelem évi 15 000 forintnál nagyobb; d) a kísérleti vagy díszállatok (kutya stb.) díszállateleségek, az akváriumi tenyészet értékesítése, a ruhatáros tevékenysége; ej az idegenforgalmi szervek közvetítése útján fizetővendég elszállásolása; f) helyiségnek üdülés (pihenés) céljára történő hasznosítása; g) a bérelt, illetőleg átengedett állami vagy szövetkezeti üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység. (3) A (2) bekezdés a) pontjában megjelölt állandó jellegű elárusító hely alatt az illetékes szervek által az árusítók részére kijelölt piaci vagy utcai elárusító fülkét (pultot), vagy részükre fenntartott helyet kell érteni, ahol az árus rendszeresen árusít olyképpen, hogy ugyanazt a helyet előre befizetett helypénzzel hosszabb időre a maga számára biztosítja. (4) A (2) bekezdés b) pontja alá esik az üvegházi és melegágyi kertészet kiültetés folytán keletkezett végtermékeinek az értékesítése is (pl. a bolgárkertészet).