Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

496 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám Ilyen kérelemnek kell tekinteni az igénybejelentést is, ha az öregségi nyugdíjat munkaviszony fennállása miatt nem lehet megállapítani. (2) Abban az esetben, ha a biztosítottnak megvan az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, erről és a figyelembe vehető szolgálati idejének a tartamáról az igényelbíráló szerv a biztosítottat határozathozatal mellőzésével értesíteni köteles. Az értesítésben közölni kell azt is, hogy a nyugdíj milyen esetben állapítható meg. (3) Ha a biztosítottnak nincs meg az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, az igényelbíráló szerv elutasító határozatot köteles hozni. A határozatban naptárilag meg kell jelölni azt az időtartamot (időtartamokat), amelyet szolgálati időként ismer el. Sz. 122. §. A biztosított kérheti az igényelbíráló szervtől annak a megállapítását, hogy mennyi a korkedvezményre jogosító ideje. Az igényelbíráló szerv az elismert korkedvezményes idő, valamint a figyelembe vehető szolgálati idő tartamáról köteles határozatot hozni. Sz. 123. §. (1) Ha az igénylő azon a napon, amelyen az öregségi nyugdíjra jogosultsága megnyílik, munkaviszonyban áll, öregségi nyugdíját a munkaviszony megszűnését követő naptól lehet megállapítani. (2) A munkaviszony fennállása alatt megállapítható az öregségi nyugdíj, ha az igénylő a) olyan munkaviszonyban áll, amely öregségi nyugdíjra jogosultságának a megnyílását követően kezdődött, b) olyan munkakörben dolgozik, amelyben az érvényes munkabérszabályok (munkaszerződés) szerinti havi munkabére az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (R. 71. §. (1) bek.) nem haladja meg, c) munkaviszonyának a megszűnéséig munkát már nem végez, munkabérben, táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. (3) Az ipari szövetkezet tagja részére az öregségi nyugdíj legkorábban attól a naptól állapítható meg, amelyen az igénybejelentést követően munkát már nem végez, és munkadíjban, táppénzben vagy baleseti táppénzben sem részesül.. (4) A mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszony nem akadálya az öregségi nyugdíj megállapításának, ha az ebből származó keresetet a nyugdíj összegének az alapját képező átlagkereset kiszámításánál figyelembe venni nem lehet. (5) A kisiparos, a magánkereskedő, az ügyvédi munkaközösség tagja és a munkaviszonyban nem álló, működési engedéllyel rendelkező előadóművész és művészeti oktató részére az öregségi és a rokkantsági nyugdíjat legkorábban az ipar vagy a kereskedés gyakorlására vonatkozó jog, az ügyvédi munkaközösségi tagsági viszony megszűnését, illetőleg a működési engedély visszaadását követő naptól lehet megállapítani. Sz, 124. §. Ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát azon a címen kívánja megszűntetni, vagy az ipari szövetkezet a tagot a munkavégzés alól mentesíteni, hogy munkavállalója (tagja) az öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, erre a célra rendszeresített űrlapon, kérheti az illetékes igényelbíráló szervtől annak a közlését, hogy a biztosított megszerezte-e az öregségi nyugdíjra jogosultságot. Ha a biztosított az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, az értesítésben közölni kell a figyelembe vehető szolgálati idő tartamát. R. 197. §. (1) A baleseti nyugellátás iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség esetén a betegség megállapításának a napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, a határidőt az első ízbeni táppénzsegélyezés megszűnésének a napjától kell számítani. (2) Három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti nyugellátás iránti igényt, ha a baleset következményét az (1) bekezdésben említett határidő után lehetett csak megállapítani. (3) Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozói a halál napját követő két éven belül érvényesíthetik igényüket. (4) Az (1)—(3) bekezdésben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült iratok, orvosi leletek, boncolási jegyzőkönyv stb.) alapján kétségen kívül bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá, ha a sérülés és a munkaképesség-csökkenés (halál) között az R. 199. §-ában megjelölt orvosi bizottság véleménye szerint okozati összefüggés van. R. 198. §. (1) Ha a baleseti ellátásra jogosultság megállapítása szempontjából szükséges, a társadalombiztosítási szerv helyszíni vizsgálatot tarthat. A vizsgálat alkalmával a munkáltató köteles a szükséges felvilágosításokat megadni. (2) A Vasutak [71/1955. (XII. 31.) MT sz. r. 77. §. (1) bek.] dolgozóit ért üzemi balesetet a szolgálati főnökség a Vasutak illetékes igazgatási szerveinek köteles bejelenteni. Ha a baleset körülményeinek a megvizsgálása az ellátásra jogosultság megállapítása szempontjából szükséges, az igazgatási szerv a Vasutasok Szakszervezetének a közreműködésével tart helyszíni vizsgálatot. R. 199. §. A nyugellátással és a baleseti nyugellátással kapcsolatban a rokkantság fokát és a munkaképesség-csökkenés mértékét az Országos Orvosszakértői, Intézet , orvosi bizottságai (a továbbiakban: orvosi bizottság) véleményezik. A részletes szabályokat, valamint az orvosi bizottságok szervezetét az egészségügyi miniszter — az érdekelt miniszterekkel és a SZOT^tal egyetértésben — állapítja meg. Sz. 125. §. Ha a nyugellátásra vagy a baleseti nyugellátásra a jogosultság kétséget kizáróan meg-