Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 27. szám

27. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 469 (2) Az 1968. július 1-ét megelőző arra az időre, amely alatt az igénylő — a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetbe átirányított (áthelyezett) szak­embert kivéve — mezőgazdasági szövetkezetnél állott munkaviszonyban, legfeljebb havi 5000 fo­rint átlagkeresetet lehet figyelembe venni. R. 82. §. (1) A bányászatban föld alatt legalább tizenöt éven át korkedvezményre jogosító fizikai munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját kérel­mére annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását meg­előző naptári évben átlagosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munka­körben utoljára dolgozott. A munkakör változása esetén a korábbi korkedvezményes munkakörben elért átlagkeresetet kell alapul venni, ha az igénylő a változásig is legalább tizenöt évet dol­gozott föld alatt korkedvezményre jogosító fizi­kai munkakörben, és a korábbi munkakörben elért átlagkereset összege nagyobb. Ezeket a ren­delkezéseket akkor lehet alkalmazni, ha az igény­lő a nyugdíj megállapításáig korkedvezményre jogosító munkát végzett, vagy egészségi okból került föld feletti munkakörbe. (2) Az egy légköri nyomásnál nagyobb nyo­mású légtérben legalább tizenöt éven át korked­vezményre jogosító fizikai munkakörben dolgozó öregségi nyugdíját kérelmére annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak a nyug­díj megállapítását megelőző naptári évben átla­gosan elértek annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára dolgozott. R. 83. §. (1) A polgári repülésnél korkedvez­ményre jogosító munkakörben eltöltött idő alap­ján a jogosult kérelmére az öregségi nyugdíjat a) annak a keresetnek az alapulvételével kell — az R. 76. §-a (1)—(2) bekezdésének a megfe­lelő alkalmazásával — megállapítani, amelyet r>z említett korkedvezményre jogosító munkakörben utoljára elért, ha ebben a munkakörben legalább tíz évet dolgozott, vagy b) annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amelyet nyugdíjazása évében a korkedvezményre jogosító munkakörével azonos munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek annál a munkáltatónál (hasonló munkáltatónál), ahol az igénylő utoljára korkedvezményre jogo­sító munkakörben dolgozott. (2) Az (1) bekezdés b) pontját akkor lehet al­kalmazni, ha az igénylő az öregségi nyugdíj meg­állapításáig tizenöt évet az említett korkedvez­ményre jogosító munkakörben dolgozott, a nyug­díjazást megelőzően azonban utoljára egy éven át már nem ilyen munkakört töltött be. T. 45. §. A szakmunkás öregségi nyugdíját, ha a nyugdíjazását közvetlenül megelőző egy éven át már nem szakmunkásként végzett munkát, kérelmére annak a keresetnek az alapulvételével kell megállapítani, amelyet nyugdíjazása évében a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak átlagosan elértek annál a mun­káltatónál, ahol az igénylő utoljára szakmunkás­ként dolgozott. Ezt a rendelkezést arra a szak­munkásra lehet alkalmazni, akinek szakmunkás­bizonyítványa vagy ezzel egyenértékű szakké­pesítése van, és az öregségi nyugdíj megállapítá­sánál figyelembe vett szolgálati idő tartama alatt tizenöt éven át a szakképzettségének megfelelő munkakört töltött be. Sz. 56. §. Szakmunkáskedvezményre jogosr.lt a Vasutak [71/1955. (XII. 31.) MT. sz. r. 77. § (1) bek.] szolgálatában foglalkoztatott az a bizto­sított is, akinek munkaköre betöltéséhez legalább két, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztályának a Munkaügyi Miniszté­riummal és a Vasutasok Szakszervezetével egyet­értésben megjelölt munkalzörben pedig egy vasúti szakvizsga megszerzése szükséges. A szakmun­káskedvezményre jogosító időt a szakvizsga, ha pedig két szakvizsga szükséges, a második szak­vizsga megszerzésétől lehet számítani. Sz. 57. §. (1) A szakmunkáskedvezmény alkal­mazása szempontjából a szakmunkás tanulóidőt szakképzettségnek megjelelő munkakörben töltött időnek kell tekinteni. (2) Szakmunkáskedvezményre jogosító időnek kell tekinteni a) a munkásmozgalomban, b) a katonai szolgálatban töltött időt, ha az igénylő ezt megelőzően és kö­vetően harminc napon belül a szakképzettségé­nek megfelelő munkakörben dolgozott. (3) Szakmunkáskedvezményre jogosító időnek kell tekinteni a kiemelt állami vagy társadalmi tisztségben (alkalmazásban) eltöltött időt, ha az igénylő ezt közvetlenül megelőzően szakképzett­ségének megfelelő munkakörben dolgozott. (4) Szakképzettségnek megfelelő munkakörben töltött időnek számít az irányító munkakörben eltöltött idő is, ha az igénylő e munkakörében a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak munkáját irányította. Sz. 58. §. Ha úz igénylőnek több szakmunkás­képesítése vagy ezzel egyenértékű szakképesítése van, az átlagkeresetet abban a munkakörben fog­lalkoztatottak keresetének a figyelembevételével kell megállapítani, amelyben az igénylő a leg­hosszabb ideig dolgozott. Sz. 59. §. A szakmunkáskedvezmény alkalma­zása szempontjából a szolgálati időnek azt a tar­tamát, amely alatt az igénylő munkát nem vég­zett, olyan munkakörben töltött időként kell fi­gyelembe venni, amilyen munkakörben ezt meg­előzően utoljára dolgozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom