Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 20. szám

20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 373 azonban az alkalmazott lakásépítési formára nyújtható OTP-kölcsönre jogszabállyal megállapí­tott törlesztési idő alatt köteles visszafizetni. A kölcsön fennálló összege után az OTP évi 1 százalékos kezelési költséget számít fel. Késede­lem esetén a kamatfizetés tekintetében a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. A késedelmi kamat a munkáltató la­kásépítési alapját illeti meg. (2) A dolgozó által teljesített visszafizetéseket az OTP a munkáltató szerv „Lakásépítési alap számlája" javára negyedévenként elszámolja. A visszafizetett összegek a munkáltató szerv ren­delkezése szerint vagy ismételten felhasználhatók a lakásépítés (vásárlás) támogatására, vagy a képzés módjától függetlenül a fejlesztési alap, illetve a tárgyévi beruházási keret kiegészítésére fordítandók. (3) A munkáltatói támogatással felépült (vásá­rolt) lakás — a 11. § (1) bekezdésének b) pont­jában említett bérlőkiválasztási jog útján meg­szerzett lakások, továbbá az (1) bekezdés c) pont­jában megjelölt lakások kivételével — a dolgozó tulajdonába kerül. (4) A lakás az OTP-kölcsön, illetve a ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön fedezetéül szol­gál. A munkáltató szerv jelzálogjogát az OTP-t követő rangsorban kell a telekkönyvbe beje­gyezni. A jelzálog telekkönyvi bejegyzése, illetve törlése illetékmentes. (5) A lakást a tartozás fennállásának ideje alatt csak az OTP és a munkáltató szerv együttes hozzájárulásával szabad elidegeníteni vagy meg­terhelni. 16. §. (1) A munkáltató szerv a részesedési alapjából, illetve jutalmazási keretéből a dolgozónak — az őt terhelő fizetési kötelezettségek teljesítéséhez — vissza nem térítendő támogatást, engedményt vagy kamatmentes kölcsönt adhat. Ennek kere­tében: a) a dolgozót terhelő előtörlesztéshez vissza nem térítendő módon hozzájárulhat, illetve an­nak egy részét kölcsön formájában megelőlegez­heti; b) a vállalati bérlakás szociálpolitikai kedvez­ménnyel csökkentett lakásépítési hozzájárulásából, illetőleg lakáshasználatbavételi díjából a 2/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 14. §-ának (2) be­kezdésében, valamint a 16. §-ának (3) bekezdésé­ben foglaltak szerint engedményt adhat. Ezt az engedményt a munkáltató szerv részesedési alapja (jutalmazási keret) terhére kell elszámolni és a lakásépítési alapba kell átutalni; c) a lakásépítési alapból nyújtott kölcsön meg­határozott részét elengedheti. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti enged­ményt a részesedési alapból (jutalmazási keret­ből) a lakásépítési alap javára meg kell téríteni, illetve annak összegét a dolgozót terhelő havi tör­lesztési kötelezettségének megfelelően, havi rész­letekben kell az OTP-nél vezetett „Lakásépítési alap számla" javára átutalni. (3) A részesedési alapból nyújtott támogatást adó-, vagy társadalombiztosítási járulékalapba beszámítani nem lehet. (4) Az (1) bekezdés szerinti juttatás a Szabály­zat rendelkezése szerint elsősorban a munkál­tató szervnél eltöltött, illetve eltöltendő huzamo­sabb munkaviszony (tagsági viszony) kikötése alapján adható. 16/A. §.12 (1) Az 1. § (1) bekezdésében felsorolt munkál­tató szervek a társadalmi munka keretében vég­zett és ilyen célra felajánlott rendkívüli teljesít­mények ellenértékéből a lakásépítés támogatására a (2)—(4) bekezdésben foglaltak figyelembevéte­lével külön alapot képezhetnek. (2) Külön alapot képezni csak olyan társadalmi munka esetében lehet, amelyet a dolgozók a mun­karend szerinti időn kívül végeznek. (3) A felajánlott rendkívüli tevékenység egy­aránt irányulhat a dolgozó munkakörébe tartozó (a munkáltató szerv feladatkörét képező termelő vagy szolgáltató tevékenység) vagy munkakö­rén kívüli feladatok (pl. tereprendezés, hulladék­gyűjtés, vagonkirakás, takarítás stb.) ellátására, de csak olyan teljesítményre vonatkozhat, ame­lyért a ténylegesen elvégzett munka alapján, az érvényes bértételek figyelembevételével munka­bér számfejthető. (4) Az előző bekezdésben meghatározott tevé­kenységért járó ellenértéket külön kell számfej­teni és a számfejtett összeget a külön alapba le­het helyezni. Ha a dolgozó a munkáltató szerv ál­tal szervezett társadalmi munkát más gazdálkodó szervnél végezte, a tevékenységéért járó ellenér­téket a munkáltató szerv részére kell átutalni; az ilyen összegeket a munkáltató szerv külön alapjába kell helyezni. I6/B. §. (1) A társadalmi munka ellenértékeként elszá­molt összegeket a munkáltató szerveknek elkülö­nítve, „társadalmi munkából származó lakásépí­tési alap" számlán kell nyilvántartani és a kép­zésről, a jogcímenkénti felhasználásról, valamint a befolyt kölcsöntörlesztésekről személy szerinti részletes nyilvántartást kell vezetni. (2) Az alap pénzeszközeinek felhasználása so­rán alaphiány átmenetileg sem jelentkezhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom