Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 19. szám

19. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 363 testületeknél és a rendészeti szerveknél a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az érdekelt miniszterekkel egyetértésben külön rendelkezik. 3. §. (1) A FEOR-t 1975. január hó 1. napjától kell alkalmazni, azonban 1975. december hó 31. napjáig ezzel párhuzamosan a jelenleg érvényben levő nyilvántartások, is használhatók. (2) A FEOR alapján készülő nyilvántartásokat első alkalommal 1975. április hó 1. és június hó 30. között kell összeállítani. Ezt követően a FEOR-t minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor az e rendelkezés hatálya alá tartozó személyt úgy sorolnak be, vagy át, hogy az a FEOR számát módosítja. (3) A FEOR módosításáról és kiegészítéséről a KSH elnöke szükség szerint intézkedik. 4- §• Ez a rendelkezés a kihirdetése napján lép hatályba. Bálint Jőzse] s. k., államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal elnöke * Beszerezhető a Statisztikai Kiadó Vállalatnál, Budapest IT., Keleti Károly u. 18/b. Vegyes rendelkezések Egészségügyi minisztériumi tájékoztató a gyermekgondozási segélyen levő anyák — segélyezési idő alatti — egészségügyi szakképzésben történő részvételéről A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 3/1967. (I. 29.) sz. rendelete intézkedik a gyermekgondozási segély bevezetéséről, amely rendeletet a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 5/1969. (I. 28.) sz. rendelete módosította. Az 5/1969. (I. 28.) Korm. sz. rendelet értelmében „A dolgozó nőt a szülési szabadság lejártát követően a gyermek 3 éves korának betöltéséig gyermekgondozási segély illeti meg", amennyiben a gyermekgondozási segély folyósításához szükséges feltételeknek megfelel. A Minisztertanács 1040/1973. (X. 18.) sz. határozata fogalmazta meg a népesedéspolitikai feladatokat. A határozat — többek között — foglalkozik a népesedési helyzet javításával, a gyermekes családok fokozott anyagi támogatásával, ezen belül a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, az anyasági segély és babakelengye juttatás összege, a gyermekápolási táppénzjogosultság, a többgyermekes családok üdülési lehetőségeinek stb. kérdésekkel. Mindezen juttatások és kedvezmények egyre szélesebb körben éreztetik kedvező hatásukat, amelynek következtében a dolgozó nők egyre nagyobb hányada veszá igénybe a gyermekgondozási segélyt Különösen jelentős ez a tény az egészségügy területén, ahol a középfokú egészségügyi szakdolgozók (dolgozók) kb. 90%-a nő. A gyermekgondozási segély igénybevételének feltétele — többek között—, hogy az anya fizetésnélküli szabadságot vegyen igénybe és átmenetileg otthon maradjon gyermeke gondozása, nevelése céljából. Az idevonatkozó rendeletek megfelelő értelmezése alapján a gyermekgondozási segélyen levő anya semminemű olyan elfoglaltságot nem vállalhat, amely gyermeke gondozása, nevelése mellől egész napra, huzamos ideig elvonja. Ennek megfelelően a gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozók semmiféle nappali képzésben (középfokú oktatási intézmény, főiskola, egyetem) nem vehetnek részt. Ugyanakkor a gyermekgondozási segélyen levő anyák, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete, valamint a Magyar Nők Országos Tanácsa részéről egyre sürgetőbben merül fel — s mi is fontosnak tartjuk—, hogy a gyermekgondozási segély ideje alatt szabad idejük célszerűen, hasznosan, megfelelő önképzéssel, továbbképzéssel töltsék ki. A felmerülő igények, valamint a szakemberutánpótlás kielégítése céljából — a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben — lehetőséget kívánunk biztosítani, az egészségügy területén is, a gyermekgondozási segélyen levő anyák szakmai képzésére, továbbképzésére. 1. Tekintettel az egészségügyi munkaerő-problémáira (jelenleg kb. 9—10 ezer fő veszi igénybe az egészségügyben a gyermekgondozási segélyt), az egészségügyi és szociális intézményekben alkalmazott szakképzetlen egészségügyi dolgozók részére lehetőséget biztosítunk arra. hogy a gyermekgondozási segély ideje alatt — a szervezett munka melletti tanfolyamok magántanulóiként, a tanfolyam vezetője által meghatározott számú konzultáción való részvétellel — megkezdjék egészségügyi tanulmányaikat. Ezek a dolgozók a gyermekgondozási segély ideje alatt kizárólag elméleti képzésben vehetnek részt a részvizsgák letételével, majd a munkába visszatérést követően — rövidített szakgyakorlat letöltése után — képesítővizsgát tehetnek. 2. Azok a dolgozók, akik egészségügyi tanulmányaikat munka melletti tanfolyamon megkezdték, a gyermekgondozási segély ideje alatt is — magántanulóként — folytathatják tanulmányikat. A segély ideje alatt azonban csak elméleti képzésben vehetnek részt, részvizsgáikat is letehetik. A kötelező szakmai gyakorlat időtartamát eevénenként — a tanfolyam kezdete és a gyermekgondozási segély igénybevétele közötti időszakban letöltött gyakorlati idő beszámításával — kell megállapítani. »