Tanácsok közlönye, 1975 (24. évfolyam, 1-59. szám)

1975 / 53. szám

1048 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám A nehézipari miniszter 5/1975. (XI. 26.) NIM—AH számú rendelete a szénhidrogén- és vegyitermék vezetékek szerelési munkáinak áráról A szénhidrogén- és vegyitermék vezetékek szerelési munkáinak árát — az 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján — a kohó- és gépipari miniszterrel, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésiben az alábbiak szerint szabályozom: A rendelet hatálya 1. §• (1) A rendelet hatálya a szénhidrogén- és vegyitermékek szállítását szolgáló vezeték belföldön végzett szerelési munkáira terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: aj a technológiai szerelési munkák árrendelkezésének hatálya alá tartozó kőolaj, kőolajtermék és vegjátenmék ipari csatlakozó vezetékeinek, valamint a gázipari csatlakozó vezeték munkáira ; b) az építési szerelési munkák árrendelkezésének hatálya alá tartozó gázelosztó- és csatlakozóvezetékek munkáira. (3) A rendelet hatálya alá tartozó szerelési munkákkal kapcsolatos részletes fogalmi meghatározásokat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Költségtényezők 2- §• A rendelet hatálya alá tartozó szerelési munkák árát a szerkezetek egységára és az egységáron felül felszámítható költségtényezők alapján kell a költségvetésben meghatározni. 3. §. (1) A szerkezetek egységára anyagköltségből és szerelési díjból áll. (2) Az anyagköltséget és a szerelési díjat a követikező költségtényezők és árvetési séma alapján kell meghatározni: A) Anyagköltség a) közvetlen anyagköltség, b) anyagigazgatási költség (vetítési alap: a), c) fuvarozási és rakodási költség, d) anyagköltség: [a)-\-b)-\-c)]. B) Szerelési díj e) közvetlen bérköltség, f) gépköltség, g) rezsiköltség: [vetítési alap: e)-\-f)], h) szerelési díj: [e)-\-f)-\-g)]. 4. §• (1) Az egységáron felül felszámítható a különleges körülmények miatt felmerült többletköltség, a haszon, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt ideiglenes melléklétesítmények költsége. (2) Ha a vezeték szerelési munkát a kivitelező által el nem hárítható többletköltséget előidéző — a költségszámítási normákban figyelembe nem vett — körülmények között kell megvalósítani, a kivitelező jogosult az emiatt keletkező, számítással alátámasztott többletköltséget a megrendelőnek felszámítani. / (3) A 3. § és a 4. § (2) bekezdésében meghatározott költségtényezők, alapján képzett költségvetési alapösszegre haszon számítható fel. A haszon fedezetet nyújt a műszaki fejlesztési és garanciális költségekre, a befejezetlen állomány eszközlekötési járulékára, valamint a vállalati nyereségre. (4) Az előre nem látható többletmunkák fedezetére tartalékkeretet kell előirányozni. Átalányáron vállalt szerelési munkáknál a tartalékkeret a kivitelezőt a szerződésben meghatározott mértékig igazolás nélkül megilleti. 5. §. A költségtényezők tartalmi követelményeit, azok kiszámítási módját, mértékét, továbbá az egységárakat és költségszámítási normákat tartalmazó árképzési kiadványok jegyzékét a 2. számú melléklet, a költségvetés készítésének szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.* Árformák 6- §• (1) Szénhidrogén-, vegyitermék vezetékek szerelési munkái — maximált és — szabad árformába tartoznak. (2) Maximált ár a szerelési munka hatósági normák, költségtényezők és előírások alapján kialakított ára, amelynél magasabb nem érvényesíthető. *A rendelet 1., 2. és 3. számú mellékletei az „Árszabályozás és Termékforgalmazás", valamint a „Nehézipari Értesítő" című hivatalos lapokban kerülnek közzétételre.