Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 1. szám

1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5 nálást és jelentős központi erőforrások igénybevételét kívánja meg. Így különösen: — több ágazat jelentős, egybehangolt fejlesztése; — valamely termelő ágazat nagyarányú fejlesztése vagy jelentős strukturális átalakítása, ha az más ágazatra (alágazatra) alapvető kihatással van és a változások hatásai az adott ágazatban (alágazátban), továbbá a felhasználóknál sokoldalú összehangolást igényelnek; — új, fontos technikai vagy nemzetközi együttműködési irányzat több ágazatot, területet érintő széles körű érvényesítése; — az ország valamely vidékének jelentős fejlesztése. 3. Az érdekelt szervek véleménye alapján az Állami Tervbizottság foglal állást atekintetben, hogy a műszaki-gazdasági koncepciók közül melyek felelnek meg a KFP követelményeinek, és ezeket a népgazdasági tervekkel összhangban mely időpontban kell kidolgozni. 4. A KFP alapjául szolgáló műszaki-gazdasági koncepciót csak az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével való előzetes egyeztetés után lehet az Állami Tervbizottság elé terjeszteni. Az Állami Tervbizottsághoz benyújtott előterjesztésben javaslatot kell tenni a KFP kidolgozására, főbb céljaira, az alternatívákra, a megvalósítás közelítő ütemezésére, a fejlesztési eszközök felhasználásának ütemére, továbbá a végrehajtás főbb csomópontjainak határidejére, és vázolni kell annak főbb kihatásait is. Az Állami Tervbizottság határoz abban, hogy — elfogadja-e a műszaki-gazdasági koncepciót, illetve annak egy meghatározott változatát a KFP alapjaként, — szükségesnek tartja-e a műszaki-gazdasági koncepció alapján a KFP kidolgozását és a Minisztertanács elé terjesztését. Az Állami Tervbizottság egyúttal a KFP előkészítésére tárcaközi bizottságot hoz létre. Amenynyiben az Állami Tervbizottság elfogadja a műszaki-gazdasági koncepció valamely változatát, és javasolja annak KFP-vé nyilvánítását, az előterjesztő kidolgozza a KFP tervezetét, és azt az érdekelt szervekkel történő egyeztetés után a Minisztertanácshoz nyújtja be. II. A KÖZPONTI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ELŐKÉSZÍTÉSE, TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 1. A KFP kidolgozása során olyan dokumentumot kell készíteni, amely — elősegíti a döntések jobb megalapozását (többek között a leghatékonyabb változat kiválasztását, a kockázat mértékének megállapítását, stb.); — a hatékony végrehajtás érdekében rendszerében lehetővé teszi a tervvel való kapcsolat megteremtését, illetve a céloknak a tervbe való beilleszthetőségét ; — egyértelműen rögzíti a végrehajtásban érdekelt szervek feladatait, és ezáltal módot ad azok koordinálására, a megvalósítás figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére. Mindezek érvényesítése céljából a KFP kidolgozásába az irányító szervek vonják be a megvalósításban érdekelt vállalatokat és egyéb szerveket és azok foglaljanak állást a 'vállalatnak a megvalósításra kiható későbbi elkötelezettségére is. 2. A KFP előkészítésénél a műszaki-gazdasági koncepcióból kell kiindulni. Tartalmát tekintve a KFP szűkebb, mint a műszaki-gazdasági koncepció, mert egy elfogadott változatra szól, az indokoló, elemző, prognosztizáló részeknek csak összefoglalását adja, viszont bővebb is, mert a célokat egyértelműbben rögzíti, számos kapcsolódó problémát áttekinthetőbben világít meg, részletesen feltárja a megvalósítás módjait, feltételeit, kapcsolatait, időrendiségét, a végrehajtáshoz szükséges központi és vállalati erőforrásokat, megjelöli a végrehajtás felelőseit. ' 3. A KFP tartalmának lényeges kelléke a különféle megállapítások és adatok kellő dokumentálása. A dokumentáció jellege és köre a KFP jellegétől függ. 4. A KFP az adott tárgykör sajátosságaihoz való igazodás mellett az alábbi szerkezetre épüljön: a) A KFP célja és indoka Ismertetni kell az elérendő gazdaságpolitikai célt, annak indokoltságát, hogy a szóban forgó elgondolás KFP legyen és a befejezés (átmenet) időpontját. Az indokolásban célszerű igazolni a fejlesztés elmaradásának a gazdaságra való hatását és az időtényező szerepét a program megvalósításában. b) A szükségletek ismertetése Az elfogadott műszaki-gazdasági koncepciók alapján ismertetni kell a hazai felhasználással öszszefüggő szükségleteket, a KFP időtartamára és lehetőleg azon túl 5—10 évre. A szükségletet adott vagy előre becsülhető körülményekből és feltételekiből kell megállapítani, messzemenően figyelembe véve a népgazdaság, illetve a felhasználók anyagi—pénzügyi lehetőségeit. Már a szükségletek vázolásakor meg kell tervezni a fogyasztás realizálásának feltételeit, mert a fogyasztás feltételeinek megteremtése is jelentős szellemi, anyagi erőforrás igénybevételét teheti szükségessé. A szocialista export megítéléséhez elsősorban a kormányhatározatok, a hosszúlejáratú államközi egyezmények és a KGST-országokkal folytatott tárgyalások eredményei az irányadók. A tőkés export tekintetében a nemzetközi szervezetek prognózisai és a külkereskedelmi szervek véleménye szolgálnak alapul. Folyó termelő-felhasználásra, illetve beruházásra kerülő javak esetében a felhasználási szükségleteket a felhasználás szerint illetékes ágazati minisztérium és az Országos Tervhivatal, valamint a felhasználásban érintett jelentős vállalatok, fogyasztásra szánt termékek esetében pedig az Országos Tervhivatal, a belkereskedelem és a piackutató szervek részvételével kell megállapítani.