Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)
1974 / 42. szám
t^. szam TANÁCSOK KÖZLÖNYE 767 26. §. (1) A tűzoltás és kárelhárítás eredményessége, az állandó készenlét hatékonyságának fenntartása érdekében a tűzoltóságoknak a Riasztási és Segítségnyújtási Tervek, valamint a Tűzoltási Tervek alapulvételével, rendszeres tűzoltási és kárelhárítási gyakorlatokat kell tartani. (2) A tűzoltási és kárelhárítási gyakorlatok rendszerére és módszerére vonatkozó irányelveket az országos parancsnok határozza meg. (3) Az állami tűzoltóság részére az Országos Parancsnokság által közvetlenül elrendelt és irányított tűzoltó gyakorlatoknál felhasznált haj tó-oltóéghető és jelző anyagok költségeit az Országos Parancsnokság, a fővárosi, megyei tűzoltöparancsnokság által tartott gyakorlatok említett költségeit pedig a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnokság téríti meg a költségvetése terhére. Készenléti szolgálat 27. §. (1) Az állami tűzoltóság készenléti szolgálatára vonatkozó szabályokat a Szolgálati Szabályzat, míg az önkéntes és a vállalati tűzoltóság készenléti szolgálatára vonatkozó elveket a 2., illetőleg a 4. számú melléklet határozza meg. (2) Az állami tűzoltóság számára — szükség esetén — az országos parancsnok, illetőleg a fővárosi, megyei tűzoltóparancsnok rendkívüli készenléti szolgálatot rendelhet el. (3) Az önkéntes és a vállalati tűzoltóság készenléti szolgálatát — rendkívüli esetben — a területileg illetékes, valamint a felettes állami tűzoltóparancsnok csak a tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője, illetőleg a vállalat igazgatója (vezetője) útján rendelheti el. (4) Az állami tűzoltóság rendkívüli, továbbá az önkéntes és a vállalati tűzoltóság készenléti szolgálatának időtartamára — amennyiben az a 8 órát meghaladja — a tűzoltóság fenntartója, önkéntes tűzoltóság esetében a tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve élelmezést és pihenési lehetőséget köteles biztosítani. A tűzoltás vezetője 28. §. (1) A tűzeseteknél — tűzoltóság jelenléte esetén — a tűzoltás vezetője csak a tűzoltóság tagja lehel. (2) A tűzoltás vezetésére, továbbá a kárelhárításban, balesetnél közreműködő, segítséget nyújtó tűzoltóságok vezetésére a tűzoltóság tagjai közül jogosultak, illetőleg kötelezettek körét, részletes feladatait, jogait, illetőleg kötelezettségeit a Tűzoltási és Kárelhárítási Szabályzat határozza meg. (3) A kárelhárításban, balesetnél közreműködő, segítséget nyújtó tűzoltóságnak, illetőleg azok tagjainak a kárelhárítás irányítója csak a tűzoltóság jelenlevő vezetője útján adhat utasítást. (4) A tűzoltásvezető a kárterületet zárt területté nyilváníthatja. A zárt területen minden tevékenységet, vagy mozgást korlátozhat, megtilthat, továbbá elrendelheti az illetéktelen személyek eltávolítását, a terület kiürítését. (5) A tűzoltásvezető elrendelheti, hogy a tűzoltóság, vagy annak tagja a vállalat, a magánszemély tulajdonában, használatában, illetőleg kezelésében álló területre, létesítménybe behatoljon. (6) Életmentés, a tűz megközelítése, a tűz terjedésének megakadályozása, beomlásveszély, vagy egyéb indokolt esetben a tűzoltásvezető elrendelheti, hogy a tűzoltóság kerítést, épületet, nyílászárószerkezetet megbontson. (7) A tűzoltásvezető felhívására a (6) bekezdésben meghatározott esetekben a költségvetési szervek, az állami vállalatok, a szövetkezetek, az egyéb gazdálkodó szervek, és más jogi személyek megfelelő szakembert, munkaerőt, eszközöket kötelesek biztosítani. Tűzjelzés, tűzeset bejelentés 29. §. (1) Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles azt elsősorban a tűzoltóságnak, akadály esetén községben a legközelebbi rendőri, vagy tanácsi szervnek késedelem nélkül jelezni. A tűzjelzéshez, segítségkéréshez, visszajelzéshez a vállalatok, a társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok kötelesek a használatukban álló híradási, vagy közlekedési eszközzel ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni. (2) A tűzjelzésnek, kár jelzésnek minden esetben tartalmaznia kell: a) a tűzeset, káreset pontos helyét (címét), b) mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, c) emberélet van-e veszélyben, d) a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. (3) Ha a tűzjelzés, kár jelzés hiányos, a jelzést felvevő (1) bekezdésben megjelölt szerv feladata, hogy azt a jelző személlyel kiegészíttesse. (4) A vállalatok, a társadalmi szervezetek és az állampolgárok, a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetőleg az emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzeket is kötelesek az állami tűzoltóságnak késedelem nélkül bejelenteni és a kár színhelyét a vizsgálat befejezéséig változatlanul hagyni. (5) A rendőri, a tanácsi szerv, illetőleg a vállalat a hozzá jelzett, illetőleg tudomására jutott tűzről köteles azonnal értesíteni az állami tűzoltóságot és riasztani a helyi önkéntes, illetőleg vállalati tűzoltóságot. -