Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 34. szám

34. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 583 esetenként közvetlen gazdasági együttműködésben nyilvánulnak meg, amelyek szabályait a Tt. 22-24 §-ai tartalmazzák. Az együttműködés célja egy adott tanács oldaláról független attól, hogy a területén működő vállalatot vagy intézményt milyen más — esetleg éppen tanácsi — szerv felügyeli vagy irányítja. Ennek megfelelően a tanácsok értelemszerűen alkalmazhatják az említett kapcsolati formákat (pl. beszámoló, tájékoztatás kérése, ellenőrzés) a területükön működő, de más tanácsi szerv felügyelete, irányítása alá tartozó vállalat, intézmény esetében is. Ugyanakkor azonban természetszerű, hogy a tanácsi szervezet egészét tekintve e vállalatok és intézmények is tanácsi szervek. Ezért a Tt. III. fejezetében foglalt szabályok értelemszerű alkalmazása szükséges. így pl. a közvetlen gazdasági együttműködést (közös szerv létrehozása, fenntartása stb.) vagy a szerv tevékenységi körének befolyásolását illetően szükséges még fi tanácsi szervek egymás közti kapcsolatait rendező szabályok figyelembevétele is. A Tt. 24. §-ához A tisztségviselők jogosultak a tevékenységi körüknek megfelelő kérdésben tájékoztatást kérni a nem tanácsi szervektől. A tanácsot és a végrehajtó bizottságot illeti az a jog, hogy nem tanácsi szervtől — annak a lakosság szükségletei kielégítését szolgáló tevékenységéről — általános tájékoztatást, illetőleg beszámolót kérhet. E tevékenység körébe értendő a nem tanácsi szerv által végzett esetleges hatósági ügyintézés is. A tanács bizottsága és a szakigazgatási szerv a maga tevékenységi körében tájékoztatást kérhet. A tanács tisztségviselői a jogszabályokban — közöttük a tanács szervezeti és működési szabályzatában — meghatározott tevékenységi körük eredményes ellátásához szükséges tájékoztatást ugyancsak jogosultak nem tanácsi szervektől kérni. A Tt. 29. §-ához A zárt tanácsülésen részvéteire jogosultak köre; a zárt tanácsülés elrendelésének esetei. A Tt. 29. § (3) bekezdése értelmében a tanács ülése nyilvános, a tanács azonban zárt ülést is elrendelhet. A zárt tanácsülésen a tanácstagok, továbbá azok vehetnek részt, akik számára a jogszabály [Vhr. 30. § (1) bek.] a tanácsülésen tanácskozási joggal való részvételt biztosítja. A zárt tanácsülésen ezen kívül azok is részt vehetnek, akiket arra a végrehajtó bizottság meghív. A tanácsok szervezeti és működési szabályzataikban jelölték meg azokat az ügyeket, amelyeket a tanács zárt ülésen tárgyal. A zárt tanácsülés tartásának oka, hogy a tanács belső ügyeit nem célszerű nyilvánosság előtt tárgyalni. Ilyenek lehetnek a tanácstagi összeférhetetlenségi ügyek, a tisztségviselők, a végrehajtó bizottság vagy annak egyes tagjai visszahívása, egyes személyi kérdéseknek (pl. fegyelmi ügyek) a tárgyalása. A zárt tanácsülés elrendelésére — amennyiben annak szükségessége a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügytípusokon túlmenően merül fel — a végrehajtó bizottság, tanácsi bizottság, a tanácselnök, a tanácstag és más — a tanácsülésen tanácskozási joggal való részvételre jogosult — tehet javaslatot. A tanács a javaslat elfogadásáról szavazással dönt. A Tt. 30. §-ához A községi tanács ülésére a járásbíróság elnökét, a járási rendőrkapitányság vezetőjét, a járási ügyészség vezetőjét, illetőleg képviselőit általában nem kell meghívni. A Vhr. 27. § (1) bekezdése értelmében a tanács ülésére — többek között — meg kell hívni az illetékes bíróság elnökét, a rendőrkapitányság vezetőjét, az ügyészség vezetőjét, a népi ellenőrzési bizottság elnökét vagy képviselőit. A járásbíróság, a járási rendőrkapitányság, a járási ügyészség, a járási népi ellenőrzési bizottság a községi tanáccsal nem azonos szintű szerv, ezért annak vezetőit, illetőleg képviselőit a községi tanácsülésekre általában nem kell meghívni. A járásbíróság elnöke, a járási rendőrkapitányság vezetője, a járási ügyészség vezetője, a járási népi ellenőrzési bizottság elnöke, a járási hivatal elnökétől előzetesen értesülhet az egyes községekben tervezett tanácsulési napirendekről. E szervek vezetői, illetőleg képviselői a községi tanácsüléseken — külön meghívás nélkül is — részt vehetnek. Feladatkörüket közvetlenül érintő téma tárgyalása esetén vagy előzetes kérésükre, részükre a meghívót, valamint a napirend anyagát is meg kell küldeni. Ugyanezek vonatkoznak a járási ügyésznek és a járási népi ellenőrzési bizottság elnökének a községi végrehajtó bizottság ülésére történő meghívására is. A Tt. 31. §-ához A tanács' által történő visszahíváshoz, illetőleg felmentéshez a tanácstagok többségének szavazata szükséges. A Tt. 31. § (4) bekezdés a) pontja értelmében a tanács hatáskörébe utalt választáshoz és kinevezéshez a tanácstagok többségének szavazata szükséges. A tanácstagok többségén a tanácstagok eredeti összlétszámához viszonyított többséget kell érteni [Vhr 28. § (1) bekezdés]. A Tt a visszahí-