Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 64. szám

1166 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 64. szám 1. A Minisztertanács elismerését fejezi ki az ősz folyamán tanúsított odaadó, áldozatkész munkáért és példás helytállásért az állami gazdaságok, a ter­melőszövetkezetek, a szállító, az ellátó, a felvá­sárló, a feldolgozó és a szolgáltató vállalatok dol­gozóinak, valamint az ipari üzemek, intézmények és társadalmi szervezetek őszi betakarítási mun­kákban részt vett dolgozóinak, a magyar és szov­jet katonáknak, a diákoknak, a nyugdíjasoknak, az operatív bizottságoknak és mindazoknak, akik az ez évi jó termés megmentésében és a jövő évi kenyerünk megalapozásában közreműködtek. 2. Felhívja a mezőgazdasági üzemek dolgozóit a kukoricabetakarítás, a cukorrépaszállítás és az őszi mélyszántás mielőbbi befejezésére, az említett munkákkal elmaradt termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok maximális segítésére. Fock Jenő s. k., a Minisztertanács elnöke Miniszteri rendeletek Az igazságügyminiszter 11/1974. (XII. 17.) IM számú rendelete a bíróságon kezelt letétekről Az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 473. §, továbbá a 105/1952. (XII. 28.) MT sz. rendelet 13. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter­rel és a legfőbb ügyésszel — a 20. § tekinteté­ben a kulturális miniszterrel, a 21. § tekintetében pedig a belkereskedelmi miniszterrel — egyetér­tésben a következőket rendelem: I. A BÍRÓSÁGI LETÉT Általános rendelkezések 1- §• (1) Bírósági letétbe helyezésnek: a) teljesítés céljából (Ptk. 287. §; a továbbiak­ban: teljesítési letét), illetőleg b) valamely tárgy megőrzése végett (a továb­biakban: őrzési letét) lehet helye. (2) Teljesítés céljából pénzt, értékpapírt, ille­tőleg más okiratot lehet bírósági letétbe helyezni. Száz forintot meg nem haladó összeg nem he­lyezhető bírósági letétbe. Bírósági letétbehelye­zésnek nincs helye, ha a teljesítéshez szükséges devizahatósági engedély nem áll rendelkezésre. (3) Megőrzés végett pénz vagy bírósági letéti kezelésre alkalmas más tárgy (okirat, értékpapír, értéktárgy, ékszer, továbbá drágakő, arany, ezüst vagy platina és ezek felhasználásával készült tárgy, a továbbiakban együtt: tárgy) helyezhető bírósági letétbe. (4) Az állam a bírósági letét után kamatot nem fizet, őrzési díjat és kezelési költséget nem szá­mít fel. 2- §• (1) A bíróság, illetőleg az őrzést ellátó más ál­lami szerv (a továbbiakban: letéteményes) a bíró­sági letétbe helyezett tárgyat nem használhatja, és más őrizetébe csak jogszabályban meghatáro­zott esetben adhatja. (2) A letéteményes köteles a letétbe helyezett tárgy állagának megóvásáról gondoskodni és a le­tevőt minden lényeges körülményről értesíteni. (3) A bírósági letétbe helyezett nyereménybe­tétkönyvre és a nyeremény alapjául szolgáló egyéb okiratra vagy értékpapírra (nyereményköt­vényre, lottó-totó-szelvény re, sorsjegyre stb.) eső nyereményösszeg (nyereménytárgy) felvételéről és bírósági letétbe helyezéséről a letéteményes gon­doskodik. (4) Zálogjegy esetében a tárgy értékesítése so­rán befolyt összeget — a kölcsön és a költségek levonása után — bírósági letétbe kell helyezni. A bíróság a zálogjegy letétbe helyezésekor úgy is rendelkezhet, hogy a Bizományi Áruház Vállalat a zálogtárgyat meghatározott időpontig nem érté­kesítheti. (5) Ha a letétbe helyezett vagy az evégett át­adott tárgy elvész, megsemmisül vagy megron­gálódik, a letéteményes köteles az ebből eredő kárt megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy a kárt alkalmazottainak tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy maga a letevő okozta. 3. §. (1) A letevő a teljesítési letétet mindaddig visz­szakövetelheti, amíg a bíróság a jogosultat nem értesíti. (2) A jogosult a teljesítési letét kiadását az el­évülési időn belül követelheti. A letevő az elévü­lést követően a teljesítési letét visszaadását kér­heti. 4- §• (1) Az őrzés céljából letétbe helyezetL pénz vagy tárgy — ha jogszabály vagy a bíróság más­képp nem rendelkezik — az őrzési idő alatt bár­mikor visszakövetelhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom