Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 63. szám

1164 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 63. szám 83. Az 1970. ^prilis 8. napja előtt állami földrészleten bérbeszámítási jog nélkül létesített állandó jellegű garázzsal kapcsolatos garázsbér, — illetve területbér — vitában először a tulajdonjog kérdését kell rendezni. Az állami ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. számú rendelet és e jogszabály végrehajtásáról szóló 6/1970. (IV. 8.) ÉVM— MÉM—PM. sz. együttes rendelet (továbbiakban: Vhr.) részletesen szabályozta az állami ingatlanok kezelőinek jogait és kötelezettségeit, többek között azt is, hogy a kezelő milyen feltételek mellett adhat tulajdonosi hozzájárulást ahhoz, hogy állami szervnek, illetőleg társadalmi szervezetnek nem minősülő szerv vagy az állampolgár az állami földrészleten állandó vagy ideiglenes jellegű építményt létesítsen. Az állami tulajdonban álló földrészleten a garázsépítést a személygépkocsitárolók építésének egyes kérdéseiről szóló 15/1970. (VI. 7.) ÉVM számú rendelet külön is szabályozta. E jogszabályok hatálybalépése előtt az ingatlankezelő szervek nem folytattak egységes gyakorlatot, gyakran a jogviszony előzetes rendezése nélkül hozzájárulnak állandó jellegű garázs építéséhez és csak ún. területhasználati díjra tartottak igényt. Bár a Vhr. 42. §-a elrendelte az ilyen ingatlanok tulajdonjogának rendezését, azóta is ismételten keletkezett jogvita a kezelő és az építtető között abban a kérdésben, hogy az építtetőnek kell-e garázsbért vagy területbért fizetnie az általa épített garázs után. Az ilyen jogviták elbírálásánál az alábbiakat kell figyelembevenni : Ha a kezelő ideiglenes jellegű garázs létesítéséhez járult hozzá, a garázs nem kerül állami tulajdonba, és a kezelő nem tarthat igényt garázsbérre. Ha azonban az állami földrészleten létesített garázs a használó tulajdonában van, a használó a garázs által elfoglalt és a garázs használatához szükséges terület használatáért bérleti szerződés alapján a 8/1971. (II. 10.) Korm. számú rendelet 6. §-ában szabályozott ún. területbért köteles fizetni. Ha az állami földrészleten 1970. április 8. előtt állami szervnek nem minősülő szerv, vagy állampolgár a saját költségén, bérbeszámítási jog nélkül állandó jellegű garázst létesített, a kezelőnek és az építkezőnek az ingatlan tulajdonjogát kell először rendeznie. Ez a következő módon történhet: Ha a garázst be nem épített, illetőleg már beépített, de műszakilag és telekkönyvileg megosztható állami földrészleten létesítették, az épület tulajdonjoga az építkezőt illeti meg. Ilyen esetben az építkező az állami földrészlet tulajdonjogát a polgári jog szabályai szerint szerzi meg és természetesen a kezelőnek sem garázsbért, sem pedig területbért nem köteles fizetni. Ha azonban a garázs már beépített, de műszakilag és telekkönyvileg meg nem osztható állami földrészleten, illetve az állami épület bővítése útján létesült, a kezelő és az építtető megállapodhatnak abban, hogy az ingatlant társasházzá alakítják. Ebben az esetben az építtetőnek viselnie kell a társasház-tulajdon alapításával kapcsolatos költségek arányos részét, meg kell szereznie az alapító okirat szerint a közös tulajdonból őt megillető tulajdoni hányadot és viselnie kell az ezzel kapcsolatos költségeket. Az így megszerzett ún. örökgarázs használatáért szintén nem kell a kezelő részére garázsbért, illetve területbért fizetnie. Ha a felek között nem jön létre ilyen megállapodás, vagy az ingatlan nem alakítható társasházzá, a garázs tulajdonjoga a földrészlet tulajdonosát, a Magyar Államot illeti meg, s az építtető a garázs használatáért bérleti szerződés alapján garázsbért köteles fizetni; a garázsbérbe azonban költségei 75%-át beszámíthatja és a garázsbér 75%-át ilyen címen visszatarthatja. A Vhr. hatálybalépése óta a kezelő nem adhat engedélyt be nem épített állami földrészleten garázs építésére. A beépített állami földrészleten állandó jellegű garázsépítéshez való hozzájárulásnak pedig feltétele az előzetes megállapodás a társasházzá alakításban, illetve abban, hogy a garázs a Magyar Állam tulajdona lesz és az építtető költségeinek megtérítését csak a garázsbérbe való beszámítás útján igényelheti. Helyesbítés. A Tanácsok Közlönye 1974. évi 47. számának tartalommutatójában mellékletként jelzett, a tanácsok és szerveik feladatkörét, hatáskörét és hatósági jogkörét tartalmazó jegyzék közzétételéről szóló MT TH uta sítás száma helyesen: 5/1974. (TK. VIII. 29.) MT TH. (Nyomdai hiba) Szerkeszti a Minisztertanács Titkársága. A szerkesztésért felelős dr. Kormos Géza. Kiadja a Lapkiadó Vállalat. Budapest VII., Lenin korút 9—11., levélcím: 1906. postafiók 223. Telefon: 221-285. Felelős kiadó: Sikló : Norbert. Szerkesztőség: 1055. Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. IV. em. Telefon: 121-592. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: bármely postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (1900. Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással K HI 215—96162 oénzforgalmi jelzőszámára. Havi előfizetési díj 12,— Ft. Éves előfizetési díj 144.— Ft Index: 25 801 74.2223/2- 63 — Készült a Zrínyi Nyomdában: RO/66-os gépen, oisz.-t rotációs eljárással - Budapest — F. v.: Bolsár Imre