Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 63. szám

63. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1161 5- §• (1) Az e rendelet alapján történő ingatlanszerzés mentes az okirati és a visszterhes ingatlanvagyonátruházási illeték alól, továbbá nem kell leróni a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzésével kapcsolatos eljárási illetéket sem. (2) A R. 5. §-ában meghatározott házadómentességet — a vevő kérelmére — az első fokú adó-, hatóság az adás-vételi szerződés megkötését követő hónap 1. napjától engedélyezi. A házadómentességgel kapcsolatos egyéb kérdésekben ai házadóról és a házértékadóról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 6. §. (1) A vevő részére folyósított kölcsön hátraléka erejéig az ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni a Takarékpénztár javára. Az ingatlant a tartozás fennállásának idejére, legalább azonban 5 évre elidegenítési és terhelési tilalom terheli; az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) e tilalmat is be kell jegyezni. (2) Az elidegenítési tilalom alól — indokolt esetben — a községi tanács végrehajtó bizottsága felmentést adhat. Ebben az esetben az ingatlan elidegenítésekor esedékessé válik az összes le nem rótt illeték, a házadómentességből az időarányosan igénybevett rész, továbbá vissza kell fizetni a fennálló kölcsöntartozás teljes összegét is. (3) Az ingatlan elidegenítése esetén az új vevőt a R. 5. §-ában meghatározott házadómentesség nem illeti meg. (4) Az ingatlan elidegenítésekor a tulajdonosnak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy az elidegenítés az e rendelet alapján korábban megszerzett ingatlanra vonatkozik. (5) A szerződést ingatlanvagyonátruházási illeték kiszabása végett elfogadni és a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba (telekkönyvbe) történő bejegyzésére irányuló kérelmet teljesíteni csak akkor szabad, ha az elidegenítésre kerülő ingatlan tulajdonosa a) a (4) bekezdésben előírt nyilatkozatot megtette, és b) igazolja, hogy a (2) bekezdésben említett illetékeket és adót megfizette, valamint a fennálló takarékpénztári kölcsöntartozás teljes összegét visszafizette. A nyilatkozatot és az igazolásokat a szerződéshez csatolni kell. 7- §• Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Faluvégi Lajos s. k., Bondor József s. k., pénzügyminiszter építésügyi és városfejlesztési miniszter A pénzügyminiszter 31/1974. (XII. 7.) PM számú rendelete a lakosság borforgalmi adójáról szóló 49/1970. (XII. 29.) PM számú rendelet* módosításáról A 36/1970. (IX. 27.) Korm. számú rendelet 9. íjának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §• A 49/1970. (XII. 29.) PM számú rendedet (a továbbiakban: Vhr.) 5. §. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A bor, a must, a szőlőcefre, a gyümölcsbor (ideértve a hamisított italokat is) után — a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével — a borforgalmi adó literenként 8 forint." 2- §• A Vhr. 5. §. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: .,(3) Az adóhatóság az értékesített saját termésű bor és must után — a gazdasági adottságokra figyelemmel — saját hatáskörében literenként 9—10 forintos differenciált adótételt köteles alkalmazni, ha a) az értékesítés 25 liternél kisebb tételekben történt; b) az ital fogyasztói ára literenként 25 forintot meghalad; c) a fogyasztói ár nem állapítható meg." 3. §. A Vhr. 14. §. (1) bekezdése helvébe az alábbi rendelkezés lép: ,,(1) Adóátalánnyal azok a termelők adóztatnátok, akiknél az adóhatóság illetékességi területén az adókivetés évét megelőző öt évi színborban számított bortermés egy évi átlaga az 500 litert nem haladta meg. A megyei, megyei városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve egyes községek, nagyközségek, városok, kerületek termelőire engedélyezheti az adóátalány kiterjesztését évi 1000 liter átlag színbor termésig." 4. §• Ez a rendelet 1975. január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1975. évi borforgalmi adó megállapításánál már alkalmazni kell. Villányi Miklós s. k., pénzügyminiszterhelyettes * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1970. évi 56. számában.