Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 54. szám

1028 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 54. szám (III. 11.) MÉM sz. rendelet (továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban az egységes gyakorlat kialakítása érdekében — a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Orszá­gos Földügyi és Térképészeti Hivatala Földmérési Főosztályával egyetértésben — az utak tekinte­tében az alábbi irányelveket adom ki. Az R. 3. §-ához és a Vhr. 2. és 42. §-ához 1.1 A közút és járda építésével kapcsolatos geo­déziai munkák során, a végleges kisajátítási mun­karész, illetőleg a megvalósulási térkép készítése keretében a vízszintes alappontokat, amennyiben az útkoronára esnek, úgy kell elhelyezni, hogy azok a padka szintjéből ne álljanak ki, összelát­hatok és összemérhetők legyenek és a szögmérő műszert rajtuk akadálytalanul fel lehessen állí­tani. Ezeket a rendelkezéseket a járdán elhelye­zésre kerülő vízszintes alappontokra is alkalmaz­ni kell. 1.2 A végleges kisajátítási munkarészt, illetőleg a megvalósulási térképet készítő földmérő szerv az állandósítási munkák befejeztével a mérés cél­jaira létesített alappontokat és a közút állandó­sított határpontjait megőrzésre és karbantartásra az útügyi hatóságnak (2.2) átadni, az pedig azokat átvenni és az átvétellel egyidőben az elhatárolás helyességéről is meggyőződni köteles. Ezt a ren­delkezést más földmérési munkák során elhelye­zett és átadott alappontok esetében is alkalmazni kell. A közút határpontjainak karbantartásáról a közút fenntartója a közút egyéb tartozékaival azonos módon gondoskodik. 1.3 Vízszintes és magassági alappontok megje­lölésére szolgáló végleges földmérési jelet meg­szüntetni vagy áthelyezni csak a Vhr. 42. §-ának (3) bekezdésében megjelölt szervek engedélyével szabad. Az áthelyezést csak az engedélyben meg­határozott földmérő szerv hajthatja végre. Az út­ügyi hatóság a jegyzőkönyvileg átvett magassági alappontok és vízszintes alappontok megrongálá­sát, jogosulatlan elmozdítását, vagy megsemmisí­tését a járási (fővárosi kerületi) földhivatalnak haladéktalanul bejelenteni köteles. A Vhr. 9. § (3)—(4) bekezdéséhez és 13. §-ához. 2.1 A földmérési alaptérkép készítéséhez a köz­utat képező földrészlet határát a közút fenntartó­jának külön nem kell megjelölnie. A kisajátítás útján keletkezett közutat képező földrészlet ha­tárvonalát a kisajátítási tervnek megfelelően kell megállapítani. Nem kisajátított területen levő köz­út határát az utak igazgatásáról szóló 7/1970. (XI. 13.) KPM sz. rendelet 1. §. c) pontja figyelembe­vételével a helyszíni állapot szerint kell megálla­pítani. 2.2 A közutat alkotó földrészlet elhatárolásának vitás eseteiben a földhivatal a 7/1970. (XI. 13.) KPM sz. rendelet 2. §-ában megjelölt útügyi ha­tóság állásfoglalását kéri; ilyen esetben az útügyi hatóság állásfoglalásának figyelembevételével a földrészlet határvonalát a földmérési és az ingat­lannyilvántartási jogszabályok rendelkezéseinek keretén belül kell megállapítani. 2.3 Az országos közutak, a tanácsi közutak és a sajáthasználatú utak területéből a földrészlete­ket a 617/1966. (T. 13.) ÁFTH számú utasítás sze­rint kell kialakítani. 2.4 A 617/1966. (T. 13.) ÁFTH sz. ut. 2. § (7) bek. b) pontjának alkalmazásánál a (6) bek. a) pontjában foglaltakon belül arra is figyelemmel kell lenni, hogy számozott közutak kereszteződése esetén a kisebb számú szakítsa meg a nagyobb számút, a számozatlan közutaknál a szélesebb, vagy hosszabb szakítsa meg a keskenyebbet, vagy rövidebbet, közúttal nem kapcsolatos járda (gya­logjáró, lépcső) esetében a szélesebb, vagy hosz­szabb szakítsa meg a keskenyebbet vagy rövi­debbet. 2.5 Az útügyi hatóság (2.2) a 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 131. §-a szerinti — ingatlan­nyilvántartással kapcsolatos — meghallgatáson résztvesz, végrehajtását elősegíti és a közszemlére tétel időpontjáról tájékozódik. Az R. 5. §-ához és a Vhr. 10., 11., 16. §-ához 3. A hóvédő erdősáv területét külön földrészlet­ként kell kialakítani. Az erdősáv és a közút kö­zötti terület az erdősávval együttesen alkot egyet­len földrészletet az esetben, ha mindkét terület a közút fenntartójának kezelésében van. 4.1 Országos közútról abban az esetben kell megvalósulási térképet készíteni, ha az építés ki­sajátított, illetőleg kezelésbe vett földrészlet fel­használásával történt. A Vhr. 19. § (1) bekezdé­sének megfelelően a megvalósulási térképet a földhivatalhoz 2 példányban kell benyújtani. Egy további példányt az útügyi hatóság saját részére megőrizni köteles. 4.2 Az 1969. március 11-e és 1973. december 31-e között befejezett országos közutak jegyzékét, illetőleg az országos közút építési"~(átadási) terv­dokumentációját felhívásra az útügyi hatóság a földhivatal rendelkezésére bocsátja. A Vhr. 19. és 24. §-ához 5.1 A megvalósulási térkép készítésének módja országos közútnál és tartozékainál: — a megvalósulási térkép alapja a tényleges állapotnak megfelelő végleges kisajátítási terv, ezért a kisajátítási tervvel együtt kell azt meg­rendelni; — a megvalósulási térképet községenkénti (vá­rosonkénti) szakaszolásban, a térképezéshez szük­séges munkarészekkel együtt kell készíteni. 5.2 A megvalósulási térképnek a 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 69. § (1) bekezdés a)—c) pontokban felsoroltakon felül tartalmaznia kell: — a vízszintes és magassági alappontokat, azok számát, — a létesítmény végleges kisajátítási határ­vonalát, a határvonal töréspontjait, — a kisajátítási határon belül a megépült léte­sítmény jellemzői közül a koronaélt, a burkolat­szélt, az épületeket, a hidakat és a hóvédő erdő­sávokat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom