Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 53. szám

982 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53. szám (2) A fizetés nélküli szabadság után a munkába álló dolgozó munkabérét az azonos vagy hasonló munkakörben bekövetkezett bérrendezésekre (bérfejlesztésekre) figyelemmel kell megállapítani. 3. §. A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 67 1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet* 24. §-a (2) bekezdésének a 14/1964. (VI. 28.) Korm. számú rendelettel** beiktatott h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a szolgálati idő számításánál figyelembe kell venni. . .] ,,h) a dolgozó tartós külföldi szolgálatot teljesítő házastársával történt külföldre utazása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság idejét, ha a dolgozó az illetékes, magyar külképviseleti hatóság igazolása szerint ez alatt az idő alatt megfelelő munkaviszonyba lépni nem tudott, és erre az időre — a tartós külföldi szolgálatot teljesítő dolgozó járulékalap iára vonatkozó szabályoknak megfelelően számított — munkabére havi átlagának hét százalékát nyugdíjjárulék címén folyamatosan fizeti." 4. §• (1) E rendeletet alkalmazni kell a) a jogszabály vagy jogszabályon alapuló rendelkezés kötelező előírása alapján határozott időre szóló munkaviszonyban álló dolgozóra, b) az ipari szövetkezetek tagjaira, valamint c) a sajátosságok figyelembevételével — külön jogszabálynak megfelelően — a mezőgazdasági szövetkezetek tagjaira. (2) Ha az (1) bekezdés a) pontja esetében a szerződésben meghatározott időt meghaladóan szükséges fizetés nélküli szabadság engedélyezése, a határozott időre szóló munkaszerződés az engedélyezett fizetés nélküli szabadság megszűnését követő kilencven nappal meghosszabbodik, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg. 5- §• (1) Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban a hatálybalépés időpontjában a házastárs tartós, külföldi szolgálata címén fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozóra is alkalmazni kell. * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1953. évi 94. számában. ** Megjelent a Tanácsok Közlönye 1964. évi 36. számában. (2) Az 5/1962. (III. 10.) Korm. számú rendelet még hatályban levő rendelkezései hatályukat vesztik. Aczél György s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese Minisztertanácsi határozat A Minisztertanács 1049/1974. (IX. 29.) számú határozata a fodrász és fényképész vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak munkaidő-csökkentéséről A Minisztertanács a munkaidő-csökkentésnek a személyi szolgáltatások területére történő kiterjesztése érdekében a következő határozatot hozza: 1. A fodrász és fényképész tevékenységet folytató vállalatok és szövetkezetek, továbbá a vegyesprofilú szövetkezetek fodrász és fényképész tevékenységet ellátó dolgozóinál a munkaidőt átlagban heti 44 órára kell csökkenteni. 2. A munkaidő-csökkentést úgy kell végrehajtani, hogy — a dolgozók munkabére a rövidebb munkaidő bevezetése miatt ne csökkenjen, — a lakosság igényeinek zavartalan és folyamatos kielégítése biztosítva legyen, — többlet-létszám igénybevételét nem eredményezheti. 3. A munkaidő-csökkentést általában kéthetenként egy többlet szabadnap biztosításával, vagy a napi munkaidő csökkentésével, illetőleg negyedévenként változó munkaidő-beosztás alkalmazásával kell megoldani. 4. A munkaidő-csökkentést 1974. október 1-ével lehet megkezdeni és a szükséges feltételek megteremtésével úgy kell bevezetni, hogy legkésőbb 1975. december 31-ig valamennyi érintett vállalatnál és szövetkezetnél végrehajtható legyen. 5. A munkaidő-csökkentés, végrehajtására a vállalatok és szövetkezetek konkrét felkészülési tervet dolgoznak ki. A felkészülési tervet a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának illetékes, szakigazgatási szerve — vállalat esetében az érdekelt szakszervezettel egyetértésben — hagyja jóvá. 6. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a könnyűipari miniszter a munkaügyi miniszterrel együttesen gondoskodik. Aczél György s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese