Tanácsok közlönye, 1974 (23. évfolyam, 1-68. szám)

1974 / 2. szám

48 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 2. szám csönös átváltására megállapodást kötött*, szemé­lyenként összesen négyszáz forintot meg nem ha­ladó értékű, ezen a kereten belül a többi állam valutáiból személyenként összesen kétszáz forintot meg nem haladó értékű külföldi pénz; d) az 1945. előtt vert arany pénzérméből fajtán­ként és személyenként egy-egy darab; e) közgyűjteményben levő arany pénzérme. (2) A külföldi tartózkodás és annak során tör­ténő vásárlás céljára kiutazás előtt Magyarországra átutalt összeg szintén mentes a felajánlási kötele­zettség alól, de azt, valamint annak külföldön fel nem használt részét a belföldi nevén nyitott szám­lán kell jóváírni. A külföldön fel nem használt és a számlán jóváírt összeget csak eredeti rendelte­tésének megfelelő célra szabad felhasználni. 15. §. (1) Belföldi természetes személyek azokat a kül­földi fizetőeszközöket, amelyeknek szabad felhasz­nálására jogosultak, a megbízott pénzintézetnél nyitott devizaszámlára meghatározott jogcímeken átutalhatják (befizethetik), és a devizaszámlán fennálló követelésük terhére meghatározott jogcí­meken kifizetési megbízást adhatnak. (2) A devizaszámlára vonatkozó részletes — a befizetés jogcímét és mértékét, a felhasználás mód­ját és időtartamát tartalmazó — szabályokat a Magyar Nemzeti Bank a Magyar Közlönyben köz­leménnyel teszi közzé. 16. §. Ha a devizahatóság által kiutalt fizetőeszközről vagy annak egy részéről utóbb kitűnik, hogy az engedélyezett célra már nem szükséges, illetve arra nem használható fel, az ilyen fizetőeszközzel a Tvr. 9. §-a szerint kell eljárni. 17. §. A Tvr. 9. §-ának (2) bekezdése alapján nem kell bejelenteni a 25 000 forintot meg nem haladó ér­tékű ingóságot, illetve az arra megnyíló igényt. A Tvr. 12. $-ához 18. §. (1) A devizahatóság engedélye nélkül vámkezel­hetők az utazási forgalomban: — a személyes útiholmi, — az utazók által behozott, személyenként leg­feljebb nyolcezer forint belföldi forgalmi értékű ingóságok, * Ilyen megállapodás van jelenleg érvényben a követ­kező országok állami bankjaival: Bolgár Népköztársaság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Lengyel Népköztár­saság, Mongol Népköztársaság, Német Demokratikus Köz­társaság, Román Szocialista Köztársaság, Szovjetunió. — a jogszabály szerint vámmentesen kezelendő áruk. (2) Jogi személy részére behozott ingóságok a devizahatóság engedélye nélkül ötezer forint érté­kig vámkezelhetők. 19. §. A devizahatóság engedélye nélkül vámkezelhe­tők a külföldről érkezett ajándék-küldemények — természetes és jogi személyek részére egy­aránt —, ha azok belföldi forgalmi értéke az öt­ezer f orintot nem haladja meg. A Tvr. 13. §-ához 20. §. (1) Ha a devizahatóság a Tvr. 13. §-ában emlí­tett engedély megadása iránti kérelem beérkezésé­től számított harminc napon belül nem válaszol, az engedélyt megadottnak kell tekinteni. (2) Az a belföldi, aki ellen külföldi — bíróság vagy más hatóság előtt — vagyoni igényt támasz­tott, ezt a devizahatóságnak nyolc napon belül be­jelenteni, és a saját eljárásában a devizahatóság rendelkezéseit megtartani köteles. (3) A külkereskedelmi tevékenység keretében keletkező vagyoni igény belföldi által vagy belföldi ellen bíróság vagy más hatóság előtt történő érvé­nyesítéséhez, ilyen jog érvényesítésére külföldinek megbízás (meghatalmazás) ádásához devizahatósági engedély nem kell és azt a devizahatóságnak nem kell bejelenteni. Ez nem érinti a külkereskedelmi jogszabályokban előírt rendelkezések megtartásá­nak kötelezettségét. A Tvr. 5. és 11. §-ához 21. §. (1) A külkereskedelmi tevékenység keretében hitel felvételéhez és az ilyen tárgyaláshoz a Ma­gyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. (2) Áru behozatala céljára kiutalt devizaérték­kel az a gazdálkodó szervezet, amely a külföldivel közvetlen jogviszonyban áll, köteles a Magyar Nemzeti Banknak elszámolni. II. A nemzetközi utazási forgalomra vonatkozó rendelkezések 22. §. (1) Külföldi útiokmánnyal rendelkező utas ré­szére külföldre szóló menetjegyet a devizahatóság engedélye nélkül csak a devizahatóság által meg­jelölt külföldi fizetőeszköz ellenében szabad ki­szolgáltatni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a magyar útvonalakra eső díjrészre, amely forintban is kiegyenlíthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom