Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 29. szám

29. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 735 3. Egyéb közvetlen költség a) A közvetlen munkabérek kiegészítő fizetési és bérpótlékai, valamint az így számított összes közvetlen munkabér közterhe, a közvetlen munkabérnek az érvényes jogszabály szerinti mértékében vehető számításba; b) A gyártási különköltség címén azoknak a ráfordításoknak a termékegységre eső hányada számolható el, amelyek kizárólag az adott termék előállítása érdekében merülnek fel és a termékre közvetlenül elszámolhatók. Nem lehet azonban számításba venni azokat a közvetlenül elszámolható ráfordításokat, amelyeknek egy-egy gyártmányra eső része esetenként ugyan megállapítható, de összességében rendszeresen általános költségként kerül elszámolásra (pl. gyártmánytervezés és szerkesztés); A különleges gyártóeszközök termékegységre eső hányadát az azokkal legyártható, de legfeljebb három év alatt gyártani tervezett mennyiség alapján kell megállapítani. Nem lehet beállítani azokat a költségeket, amelyeket a műszaki-fejlesztési-kutatási költségek között kell elszámolni. c) Értékesítési különköltségként a termékre közvetlenül elszámolható értékesítési költségeket (különleges csomagolás, prospektusok stb.) lehet az árvetési költségkalkulációba beállítani. 4. Selejtveszteség A selejtveszteséget csak akkor lehet az árvetési költségkalkulációba beállítani, ha a selejt mértéke igazolható és azt az általános költségek között nem vették számításba. Normán felüli selejtet nem lehet az árvetési költségkalkulációban elszámolni. A selejtveszteséget a vállalat önköltségszámítási szabályzatában előírt módon kell meghatározni és az árvetési költségkalkulációba beállítani. 5. Általános (közvetett) költség Általános költség címén kell mindazokat a ráfordításokat elszámolni, amelyek a termék menynyiségi egységére közvetlenül nem számolhatók el. Az általános költségeket a vállalat szervezeti felépítésétől és számviteli rendszerétől függően az Ipari Számlakeretben, illetőleg az Ágazati Számlakeretekben meghatározott tartalommal, üzemi és vállalati (gyáregységi) általános költségek bontásban kell az árvetési költségkalkulációba beállítani. Az általános költségek kiszámítását és árvetési költségkalkulációba állítását az éves utókalkulációs (ellenőrzött) adatok alapján kell elvégezni. A telekhasználati díjat és az egyéb elkülönített költség címén elszámolandó tételeket az általános költségek között kell figyelembe venni. Lehetőségük van a vállalatoknak arra, hogy általános költségeknél (az üzemi általános költségek kivételével) a költségviselő képességet érvényesítsék. Ezért a szűkített önköltségen túlmenő általános költségeket, továbbá az eszközlekötési járulékot, a telekhasználati díjat és az egyéb elkülönített költségeket kötetlen formában vehetik számításba. Ez esetben azonban a vállalati szintű költségadatok helyesbítésével biztosítani kell, hogy a költségvalódiság érvényesüljön, (egyes termékek alacsonyabb, mások magasabb általános költségeket viseljenek). Amennyiben a vállalatok az általános költségek árvetési költségkalkulációba állításánál a költségviselő képesség elvét érvényesítik, dokumentálniok kell az általános költségek felosztásának módját. E dokumentációt a vállalatoknak — a 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően — árellenőrzés céljára öt évig kell megőrizniök. Az improduktív költségeket pl.: a pénzbüntetések, bírságok, késedelmi kamatok, kötbérek, kocsiálláspénzek, üzemszüneti veszteségek, normán felüli selejt, vízhasználati pótdíj, légszennyezési járulék stb. az árvetési költségkalkulációban nem lehet számításba venni. Az árvetési költségkalkulációban a tárgyévet megelőző év általános költségei számolhatók el. Az általános költségeket az önköltségszámítási szabályzatban és utókalkulációban előírt vetítési alapok százalékában meg kell határozni és az árvetési költségkalkulációba a számítással azonos vetítési alapra vetítve kell beállítani. Az általános költségek felszámítható pótlékkulcsait a 2. pontban említett központi bérpolitikai intézkedéseknek a közvetlen bérköltségek közötti felszámítása esetén — az ott ismertetett módon — csökkenteni kell. Ha az általános költségek a tárgyévben jelentősebben eltérnek a megelőző évi tényszámoktól, pl. a kapacitások kihasználása, vagy a beruházások, termelési feltételek, vagy az alkalmazott technológia változása miatt, akkor e változások bizonylatolása mellett mind a vetítési alapokban, mind a pótlékkulcsokban az ezeknek megfelelő korrekciót végre kell hajtani és az árvetési költségkalkulációba e korrigált költségeket kell számításba venni. A kapacitás kihasználás megállapításához a vállalat által központi irányelvek alapján kidolgozott és rögzített kapacitáskihasználási normák szolgálnak alapul. 6. Műszaki-fejlesztés és jótállás költségfedezete A műszaki fejlesztési költségeket, valamint a jótállási költségfedezetet az érvényes pénzügyminiszteri rendeletek által meghatározott mértékben, az előírt vetítési alap után számított összegben kell beállítani. 7. Eszközlekötési járulék Eszközlekötési járulékot az álló- és forgóeszközlekötési járulék előző évi tényszáma alapján, az önköltségszámítási szabályzatban rögzített, utókalkulációval azonos vetítési alappal kell meghatározni és az árvetési költségkalkulációba állítani.