Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 25. szám

660 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám 1. A pénzbírság megállapítása több kötelezett ügyfél esetében Több önállóan kötelezett ügyfél esetén a kötelezettek mindegyike bírságolható. A pénzbírság maximumát tehát kötelezettenként kell figyelembe venni. Egyetemleges kötelezettség esetén pedig az adott ügyben eljárt államigazgatási szerv dönti el, hogy az egyetemleges kötelezettek közül mely személyeket bírságolja. Ez esetben a bírság maximuma valamennyi bírságoltat figyelembe véve sem haladhatja meg a törvényben meghatározott maximumot. 2. A végrehajtás érdekében kiszabott pénzbírságot külön határozatba kell foglalni Az ügy érdemében hozott határozatban az államigazgatási szerv utalhat arra, hogy a határozatban a teljesítésre megállapított határidő eredménytelen eltelte után milyen összegű pénzbírság kiszabásának lehet helye. Ebben a határozatban minden esetben a kiszabható pénzbírság maximumára ajánlatos az érdekeltet figyelmeztetni. Az érdemi határozatban kilátásba helyezett pénzbírság nem azonos azonban a kiszabott pénzbírsággal. Ezért a teljesítési határidő eredménytelen eltelte után az államigazgatási szervnek újabb határozatban kell rendelkeznie a pénzbírság kiszabásáról. A nem teljesítés miatt hozott pénzbírságot kiszabó határozatban újabb határidőt megállapítani nem lehet, hanem a határozatban fel kell hívni az ügyfelet a teljesítésre és csak akkor szabható ki másod ízben újabb bírság, ha az ügyfél az újabb határidőn belül nem teljesített. Reálisnak a bírság kiszabás szempontjából az- olyan határidő tekinthető, amely alatt az ügyfél képes a teljesítésre. Amennyiben nem önhibájából mulasztotta el a kötelezettség teljesítését, a reális határidő megállapítása az ügyintéző szerv feladata. A pénzbírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye, a kiszabott bírság behajtására tehát csak a határozat jogerőre emelkedése után és csak akkor kerülhet sor, ha a megbírságolt személy a bírság befizetését a megállapított határidőn belül elmulasztotta. 3. Jogi személy ügyfelek esetében a kötelezettet — azt, akivel szemben az alaphatározatban kötelezettséget megállapítottak — kell bírságolni A jogi személy ügyfélképességéből következik, hogy az eljáró államigazgatási szervek a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jogi személyeket is kötelezhetnek különféle kötelezettségek teljesítésére. Ha a kötelezettséget az alaphatározatban a jogi személlyel (vállalat, intézet, intézmény stb.) szemben állapították meg, a tv 47. §-a értelmében a teljesítés érdekében a jogi személyt kell bírságolni. Ha a határozatban a jogi személy vezetőjét, illetőleg osztály, részleg, csoport stb. vezetőjét kötelezték az adott kötelezettség végrehajtására, ez esetben a teljesítés érdekében is azt a személyt kell a tv 77. §-a álapján bírságolni, akinek mulasztása folytán nincs végrehajtva az államigazgatási határozat. 4. Az eljárási pénzbírságot az ügyben első fokon eljárt tanács költségvetési számlájára kell befizetni Az eljárási törvény alapján kiszabott pénzbírságot — mivel a bírság államigazgatási eljárással kapcsolatos — az ügyben eljárt (bírságot megállapító) tanács költségvetési számlájára kell befizetni és a tanács és vb költséghely 51 működési bevétel rovaton kell bevételként elszámolni. 5. Panasz benyújtásának a tv 77. §-a alapján bírságot megállapító jogerős határozat ellen is helye van Az államigazgatási szerv a tv alapján az ügy érdemében hozott határozatban jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg. A bírságot kiszabó határozat az ügy érdemében hozott határozathoz képest járulékos és másodlagos jellegű, önkéntes teljesítés hiányában az ügy érdemében hozott határozat végrehajtását kívánja elősegíteni. A bírságoló határozat lényegében anyagi kötelezettséget állapít meg, ezért az állampolgárok jogait közvetlenül érinti, tehát a tv 64. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a tv 77. §-a alapján hozott bírságot megállapító jogerős határozat ellen benyújtott panaszbeadvány érdemi elbírálását sem lehet mellőzni. A bírságolás ellen benyújtott panasz