Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 18. szám

534 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 18. szám 2. Együttműködés a munkahely körzetében ta­lálható szakmunkásképző iskolákkal és szakkö­zépiskolákkal. A munkahely körzetében működő — és terme­lési profiljához kapcsolódó — szakmunkásképző iskolákkal és szakközépiskolákkal folyamatosan kiépítendő együttműködés a szakképzett munka­erő — utánpótlás legfontosabb bázisát biztosít­hatja. A szakoktatási intézmények pályaválasz­tási felelőseivel való együttműködés emellett le­hetőséget nyújt az általánosan képző iskolákban végzett pályairányító — felvilágosító munka koor­dinálására is. Ennek érdekében: — Szükséges a munkahely, a szakmunkás­képző iskolák és a szakközépiskolák rendszeres együttműködésének megszervezése, az általánosan képző iskolák pályaválasztási tanácsadó munkájá­hoz nyújtott szakmai segítség terén kialakítandó munka megosztása. — A szakmai képzést nyújtó iskolákban (szak­munkásképző iskola — szakközépiskola) a szak­mát tanuló fiatalok pályaismeretének gazdagí­tása a gyakorlati oktatási munika hatékonyságának fokozása céljából a munkahely közreműködhet egyrészt a szakmák, pályák különböző ágainak, speciális új sajátságainak perspektívájának ismer­tetésében, ehhez előadókat, új korszerű szemlél­tető eszközöket biztosíthat, másrészt szakmai jel­legű üzemi bemutatókat, konzultációkat szervez­het, amivel segíti a fiatalok szakismereteinek bő­vítését. — A szakképző iskolák tanulóinak — különö­sen a szakközépiskolai tanulók — üzemlátogatá­sainak kezdeményezésével és lebonyolításával a munkahely elősegítheti a pályára nevelés és a szakmai beilleszkedés sikerét. — A munkahely szakemberszükségletének fi­gyelembevételével szükséges a tervszerű előkészí­tés és gondoskodás arról, hogy az üzemben dol­gozó szakmunkásképző iskolát, szakközépiskolát végzett tehetséges fiatalok továbbtanuljanak. A munkahely segítséget nyújthat a felvételi vizs­gákra való felkészülésben, a tanulmányi feltételek biztosításában. Ily módon elérhető, hogy a tehet­séges fiatalok munkahelyükön találjanak perspek­tívát szakmai fejlődésükhöz, s a munkahely fon­tos feladatainak megoldásához fokozatosan saját nevelésű szakembergárdával rendelkezzék. 3. Együttműködés a felsőfokú oktatási intéz­ményekkel. Amellett, hogy a munkahely kapcsolatot tart a saját szempontjából fontos felsőfokú oktatási in­tézmények tanulmányi osztályaival és figyelem­mel kíséri a munkahelyhez kötött társadalmi ösz­töndíjasok szakmai fejlődését, fontos az is, hogy megfelelően ellenőrizzék a nyári gyakorlatra üzembe került hallgatók munkáját, munkaidejük hasznos eltöltését, elősegítsék üzemi tapasztala­taik és pályaismeretük bővítését. Jelentős előre­haladást biztosíthat az a gyakorlat, ha a hallgatók .részére a munkahely fontos szakmai problémák kidolgozására — tanulmányaikkal összefüggésben — konkrét megbízásokat ad és a megbízások tel­jesítését értékeli. II. A munkába álló fiatalok munkahelyi beilleszkedésének segítése A pályakezdő fiatalok sikeres munkahelyi be­illeszkedése és szakmai beválása hatékonyabb, eredményesebb munkaerőgazdálkodást biztosít és a munkaerőmozgás csökkentését segíti elő. Elen­gedhetetlen ezért, hogy a pályakezdő fiatalok munkába állítása szakmai felkészültségük, életkori sajátosságaik figyelembevételével tervszerűen történjék, s a fiatalok munkaviszonyuk első sza­kaszában fokozott gondozásban részesüljenek. E fontos, az egész társadalmat érintő kérdés­ben az Ifjúsági Törvény, illetve annak végrehaj­tásáról szóló 1043/1971. sz. Kormányhatározat 7. pontja kimondja, hogy: ,,Az először munkába lépő fiatalokra a munkába­lépéstől számított öt évig a személyzeti, a munka­ügyi és az üzemegészségügyi szervek megkülön­böztetett figyelmet kötelesek fordítani. A pálya­kezdő fiatalok munkába lépését követően a mun­kahelyek vezetői — a munkahely KlSZ-szerveze­tével és a szakszervezet " munkahelyi szerveze­tével együtt — rendszeresen kötelesek megvizs­gálni különösen azt, hogy a pályakezdő fiatalok — munkabeosztása megfelel-e a képzettségük­nek, képességüknek; — díjazásuk arányos-e felkészültségükkel és végzett munkájukkal; — biztonságos és az egészséget nem veszélyez­tető munkakörben dolgoznak-e; — munkahelyi beilleszkedésük megfelelő-e; — a szakmai, politikai fejlődésük, valamint to­vábbtanulásuk biztosított-e; — szakmájuk elsajátításához szükséges tapasz­talatok megszerzése biztosított-e;" Mindezek érdekében ajánlatos, hogy a munka­helyek megszervezzék az üzemben munkát vál­laló fiatalok fogadását. Kívánatos gyakorlat az, hogy a belépés idején egyéni beszélgetés útján tájékozódjanak a munkavállaló fiatalok terveiről és elvárásairól, különböző problémáiról. Tájékoz­tassák a belépő fiatalt a vállalat szervezetéről, a munkarendről, a gyártmányokról, leendő munka­köréről, a szakmai fejlődés és továbbtanulás per­spektíváiról, a különböző szociális juttatásokról, a kulturális és sportolási lehetőségékről. Majd' a munkába lépő fiatalt mutassák be új munkahe­lyén. Helyes gyakorlat az is, ha a munkahelyi tan­műhelyben végzett vagy csoportosan belépő fia­talok első munkába lépése alkalmából a fogadást ünnepélyes külsőségek között szervezik meg. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom