Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 17. szám

526 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám A szerv, a lakás tulajdonosa és a lakás használója között a jogviszony a következőképpen alakult: A szerv és a lakás tulajdonosa közötti jogviszonyt a jogszabály bérleti jogviszonynak nevezte ugyan, tartalmilag azonban nem felelt meg ennek, mert a szerv joga lényegében csak a lakás használójának a kijelölésére szorítkozott. A lakás tulajdonosa és a lakás használója közötti jogviszonyt a jogszabály nem nevezte lakásbérleti jogviszonynak, azonban úgy rendelkezett, hogy a lakás bérét a használó a bérbeadónak köteles megfizetni, továbbá a használót megilletik a bérbeadóval .szemben mindazok a jogok, amelyek a jogszabály értelmében a bérlőt megilletik és egyúttal köteles mindazokat a kötelezettségeket teljesíteni, amelyek a bérlőt terhelik. Tartalmilag tehát e jogviszony a bérleti jogivszonynak felelt meg. A bérlő szerv és a kijelölt használó közötti jogviszonyra a szolgálati lakásra vonatkozó rendelkezések voltak irányadók, amit azt jelentette, hogy a használati jog megszűnése esetén — ha a használó nem volt szükséglakásba kihelyezhető — másik megfelelő lakást a szerv volt köteles biztosítani. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (továbbiakban: R.) ezt a jogintézményt nem ismeri és a szerv által bérelt lakással kapcsolatban átmeneti rendelkezéseket sem tartalmaz. Mivel a lakáskódex hatálya — az R. 1. §-ának (2) bekezdésében foglalt kivétellel — kiterjed minden lakásra, és rendelkezéseit a hatálybalépésekor fennálló lakásbérleti (albérleti) jogviszonyokra és az egyéb címen fennálló lakáshasználatokra is alkalmazni kell (R. 1. és 134. §) — egyéb jogszabályi rendelkezés hiányában — a felek jogviszonyát a R 135. §-ának analóg alkalmazásával kell elbírálni. A tulajdonos és a szerv közti viszonyt illetően abból kell kiindulni, hogy a lakáskódex tovább bővítette a tulajdonosok lakásuk feletti rendelkezési jogát a „tanácsi rendelkezésű lakás" jogintézményének megszüntetésével. A lakásügyi hatóság rendelkezési joga az állampolgár tulajdonában levő lakások^ vonatkozásában megszűnt, a ,,szerv által bérelt lakás" viszont szoros összefüggésben volt a tanács rendelkezési jogával. A szerv rendelkezési jogának a korábbi szabályozás szerinti fenntartása gyakorlatilag azt jelentené, hogy a tulajdonos sohasem költözhetne be lakásába vagy azzal egyéb módon sem rendelkezhetne, ez pedig ellentétben lenne a lakáskódex célkitűzéseivel. Ezért a lakáspolitikai célkitűzéseknek az a jogszabályértelmezés felel meg, hogy a lakáshasználati jogviszony megszűnése után a szerv újabb lakáshasználót nem jelölhet ki, a lakással kapcsolatos valamennyi joga megszűnik. A tulajdonos és a lakáshasználó közötti jogviszony fennállását — a R. 135. §-ának (1) bekezdése analóg alkalmazásával — nem érinti az, hogy a szervet a korábbi jogszabály alapján megillető rendelkezési jog az új lakáskódex alapján megszűnt. Mivel a bérlő tartalmilag a korábban hatályban volt jogszabály szerint is lényegében a bérlő jogait gyakorolta és a bérlő kötelezettségei terhelték, e jogviszony lakásbérleti jogviszonynak minősül. (R. 134. § (1) bekezdés.) Mivel a bérlő szerv és a kijelölt használó közötti jogviszonyra a korábbi szabályozás szerint [35/ 1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet 67. § (3) bekezdés] a szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kellett alkalmazni, — a R. 135. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint — az 1971. július hó 1. napján fennállott jogviszony megszűnésére is a lakáskódexnek a szolgálati lakásokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, így többek között a szerv köteles a jogcím nélkülivé vált lakáshasználó elhelyezéséről gondoskodni. 13. Hatáskör a zártkertrendezés során birtokba adott ingatlan használata tekintetében a termelőszövetkezet és tagja — valamint annak házastársa — között felmerült jogvitában. A felmerült jogvita elbírálásánál irányadó tényállás szerint I. r. felperes az alperesi termelőszövetkezet tagja, míg házastársa — II. r. felperes — nem termelőszövetkezeti tag. A községben 1970. évben az alperesi termelőszövetkezet kérelmére az 1967. évi IV. tv. alapján zártkertrendezési eljárást folytattak le. Ennek során felperesnek 1 kh. és 202 n. öl nagyságú mezőgazdasági ingatlan tulajdonát kapták meg, s azt a