Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

444 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám sel nem érintett vádlottat felmenti, bűncselekménye enyhébb minősítése folytán törvénysértően súlyos büntetését enyhíti, vagy az első fokú bíróság ítéletének reá vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, és vele szemben az eljárást megszünteti, illetőleg az első fokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében is ugyanígy határoz. (3) Az ítélet megalapozatlansága esetén az első fokú bíróságot a (2) bekezdés alkalmazásával akkor lehet új eljárásra utasítani, ha ez a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentését, a bűncselekmény enyhébb minősítése folytán a törvénysértően súlyos büntetés enyhítését vagy az eljárás megszüntetését eredményezheti. A másodfokú bíróság határozata 238. §. A másodfokú bíróság — e törvényben meghatározott esetekben — az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, illetőleg a fellebbezést elutasítja. Kötöttség az első. fokú bíróság ítéletének tényállásához 239. §. (1) A másodfokú bíróság a határozatát az első fokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az első fokú bíróság ítélete megalapozatlan. (2) Az első fokú bíróság ítélete megalapozatlan, ha a) a tényállás nincs felderítve, b) a bíróság nem állapított meg tényállást, vagy a megállapított tényállás hiányos, c) a megállapított tényállás ellentétes az iratok tartalmával, d) a bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett. Bizonyítás a másodfokú bírósági eljárásban 240. §. Az első fokú bíróság ítélete megalapozatlanságának kiküszöbölése végett bizonyításnak akkor van helye, ha a tényállás hiányos, vagy részben nincs felderítve. A bizonyítást csak tárgyaláson lehet felvenni. A súlyosítási tilalom 241. §. (1) Az első fokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, illetőleg a vádlott büntetését súlyosítani csak akkor lehet, ha terhére fellebbezést jelentettek be. (2) Az (1) bekezdés szempontjából a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, amely bűnösségének megállapítására, cselekményének súlyosabb minősítésére vagy büntetésének súlyosítására irányul. II. Cím A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSE A BŰNTETTI ELJÁRÁSBAN A fellebbezésre jogosultak 242. §. Fellebbezésre jogosult I. a vádlott javára: a) a vádlott, b) az ügyész, c) a védő, a vádlott hozzájárulása nélkül is; d) a vádlott örököse, a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen, e) a kényszergyógykezelés elrendelése ellen — a vádlott hozzájárulása nélkül is — a nagykorú vádlott törvényes képviselője és házastársa; II. a vádlott terhére: a) az ügyész, b) a magánfél, a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen: III. az, akivel szemben az ítélet rendelkezést tartalmaz, a reá vonatkozó rendelkezés ellen. A fellebbezés bejelentése 243. §. (l) Az, akivel az első fokú bíróság az ítéletét kihirdetés útján közli, fellebbezését nyomban bejelentheti, vagy erre három napi határidőt tarthat fenn. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.