Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 15. szám

428 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám 143. §. (1) A 142. §-ban szabályozott eljárási cselekményről felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a gyanúsított és a védő rendelkezésére bocsátott iratok felsorolását, az iratismertetés kezdő és befejező időpontját, b) a gyanúsított és a védő indítványait és észrevételeit, c) a hatóságnak az indítványokkal kapcsolatos intézkedését, d) ha a gyanúsított nem él az iratok megismerésének jogával, ennek okát, e) a nyomozás befejezésének közlését a gyanúsítottal és a védővel. (2) Ha a gyanúsított és a védő a nyomozás iratainak megismerése végett az értesítésre nem jelent meg, jegyzőkönyv készítése helyett ezt a körülményt kell az iratokban feltüntetni. 144. §. Ha a nyomozás iratainak ismertetését követően a nyomozás kiegészítésére kerül sor, a kiegészített nyomozást illetően is a 142—143. § szerint kell eljárni. A nyomozás iratainak megküldése az ügyésznek 145. §. (1) Ha a nyomozó hatóság a nyomozást nem szünteti meg, az iratokat a nyomozás befejezésének közlésétől számított három napon belül vádemelés végett megküldi az ügyésznek. (2) Az ügyész a nyomozás iratait tizenöt napon belül megvizsgálja és ennek eredményéhez képest a) vádat emel, b) pótnyomozást rendel el, c) a nyomozást felfüggeszti, d) a nyomozást megszünteti. (3) A (2) bekezdésben megjelölt határidőt az ügyészség vezetője kivételes esetben, az ügy rendkívüli bonyolultsága miatt, tizenöt nappal meghosszabbíthatja. (4) Az ügyész a (2) bekezdésben felsorolt intézkedések előtt a gyanúsítottat kihallgathatja, a még szükséges nyomozási cselekményeket maga is elvégezheti. (5) Az előzetes letartóztatásban levő gyanúsítottat a vádemelés előtt ki kell hallgatni. A vádirat 146. §. (1) A vádemelés vádiratnak a bírósághoz való benyújtásával történik. (2) A vádiratnak tartalmaznia kell: a) a vádlottnak a 87. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt személyi adatait, b) a vád tárgyává tett cselekmény rövid leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésevei, c) a vád tárgyává tett cselekménynek a büntető törvény szerinti minősítését, d) ha az eljárást a törvény feltételhez (magánindítvány, feljelentés, kívánat, mentelmi jog vagy mentesség felfüggesztése stb.) köti, annak előadását, hogy az fennáll, e) a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését, f) az érvényesített polgári jogi igényt és azokat az egyéb indítványokat, amelyekről a bíróságnak határoznia kell, g) a tárgyalásra idézendők és értesítendők indítványozását. (3) Ha a gyanúsított a vádirat benyújtásakor a személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, ennek fenntartására indítványt kell tenni. (4) Az ügyész a vádiratban indítványozhatja, hogy a bíróság a vád tárgyává tett bűncselekménnyel összefüggő szabálysértést bírálja el. (5) A vádiratot annyi példányban kell benyújtani, hogy a bíróságnak, valamenynyi vádlottnak és védőnek egy-egy példány jusson. A vádirat bírósági példányához csatolni kell a nyomozás összes iratát és ezzel egyidejűleg át kell adni a bíróságnak a tárgyi bizonyítási eszközöket is. A vádemelés mellőzése 147. §. (1) Az ügyész mellőzheti a vádemelést az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségrevonás szempontjából nincs jelentősége. Erre a vádiratban utalni és ezt a sértettel közölni kell. (2) Az (1) bekezdés megfelelően irányadó a bűncselekménnyel összefüggő szabálysértésre is.