Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 383 sáról is, amelyeket állami vállalat, intézmény vagy szervezet az 1949. évi XXIV. törvényen alapuló közérdekű igénybevétel vagy kisajátítás útján szerzett meg, de az ingatlanokat rendeltetésszerűen nem használja vagy bérbaadás útján művelteti." 20. §. ,,(2) A községi szakigazgatási szerv, illetőleg a városi földhivatal azokról a haszonbérlőkről, akik a haszonbérfizetési kötelezettség teljesítését a Vhr. 9. § (4) bekezdésének rendelkezései ellenére október l-ig nem igazolták, hátralékos kimutatást köteles készíteni. A községi szakigazgatási szerv intézkedik a hátralék behajtása iránt; a városi földhivatal pedig a hátralékos kimutatást megküldi a hátralék behajtása végett a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervének." 2. §• (1) A mezőgazdasági művelésre alkalmas földterületek hatékonyabb védelméről szóló 1003/1964. (II. 22.) Korm. számú határozat végrehajtására vonatkozó 21/1964. (MgÉ 21.) FM számú utasítás** 17. §-a (2) bekezdésének első mondata, valamint a 23. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek: 17. §. „(2) A községi szakigazgatási szerv, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának élelmiszer- és fagazdasági feladatot ellátó szakigazgatási szerve az (1) bekezdésben megjelölt területek megművelését, a fűtermés betakarítását rendszeresen ellenőrizni és a mulasztás, vagy a soron következő mezőgazdasági munkák késedelme esetén a kezelő szervet figyelmeztetni köteles." 23. §. ,,(1) Ha a járási, városi, összevont járási és városi, illetőleg fővárosi kerületi földhivatal bejelentés vagy saját észlelése alapján tudomást szerez arról, hogy valamely állami vagy szövetkezeti szerv a földvédelmi jogszabályok rendelkezéseit megsérti, a dolgozó munkahelyének vezetőjét és felügyeleti szervét, ha pedig a törvény megsértője termelőszövetkezeti tag vagy alkalmazott, a termelőszövetkezet vezetőségét köteles megkeresni a fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatása iránti intézkedés végett." (2) A 21/1964. (MgÉ 21.) FM számú utasítás 23. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. 3. §• (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell; egyidejűleg az 5/1966. (II. 27.) F M számú rendelet hatályát veszti. ** Megjelent a Tanácsok Közlönye 1964. évi 28. számában. (2) Ha az ügyben már első fokú határozatot hoztak, a másodfokú eljárást a korábbi jogszabályok szerint hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le. Dr. Soós Gábor s. k., a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese Miniszteri utasítás és határozat A pénzügyminiszter 2/1973. (PK 6.) PM számú utasítása az üzemeltetési járulékról A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján a teljesen leírt és elhasználódott, korszerűtlen, de a vállalatok által továbbra is üzemben tartott állóeszközök selejtezésének és pótlásának előmozdítása érdekében — a kohó- és gépipari miniszterrel egyetértésben — a következő utasítást adom ki. Az utasítás hatálya l-> (1) Az utasítás hatálya a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alatt álló gépipar ágazatba sorolt minisztériumi vállalatokra (a továbbiakban: vállalat) terjed ki. (2) Nem terjed ki az utasítás hatálya a gépipar ágazatba sorolt kutató- (fejlesztő) intézetekre. A járulékkötelezettség és mentesség 2. §• (1) A vállalat a teljesen leírt, 100 forint eszmei értékben nyilvántartott, ingatlannak nem minősülő állóeszközei után üzemeltetési járulékot (a továbbiakban: járulék) köteles fizetni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség kezdő időpontja: a) az 1972. XII. 31-i mérlegben 100 forint eszmei értékben kimutatott — 1974. I. 1-én meglevő (nem hasznosított) — állóeszközök után 1974. január hó 1. napja; b) az 1973. I. 1. után nullára leírt állóeszközök után a kivezetést követő negyedév első napja. (3) A Pénzügyminisztérium — a Kohó- és Gépipari Minisztérium javaslata alapján — egyes állóeszközcsoportok tekintetében mentesítheti a vállalatot az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól.