Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 299 lyezett betét felett a betételhelyező rendelkezik. A megállapodás időtartamának lejártával a betét feletti rendelkezési jogot a kedvezményezett szerzi meg." 3- §• Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Madarasi Attila s. k., jrénzügyminiszterhelyettes A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 5/1973. (MÉM. E. 4.) MÉM számú utasítása a szolgálati titoknak minősítendő földmérési és térképészeti anyagokról, adatokról* A 2006/1969. (III. 11.) Korm. számú határozat III. fejezete 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a 3/1971. (IX. 23.) BM számú rendeletre és a 45/1971 . HM számú utasításra — a honvédelmi miniszterrel egyetértésben — az alábbi utasítást adom ki. 1. Az utasítás hatálya kiterjed mindazokra az államigazgatási szervekre, intézményekre, intézetekre, állami vállalatokra, szövetkezetekre, egyéb jogi személyekre (a továbbiakban: szerv), amelyek szolgálati titkot tartalmazó földmérési és térképészeti anyagot készítenék, igényelnek, kiutalnak, kezelnek, felhasználnak, vagy bármilyen célból birtokukban tartanak. Nem vonatkoznak a szabályok a fegyveres erők és fegyveres testületek szolgálati titka körébe tartozó földmérési és térképészeti anyagokra. 2. A szolgálati titoknak minősítendő földmérési és térképészeti anyagok, adatok körét és az ilyen anyagok, adatok kezelésének, nyilvántartásának, ellenőrzésének, forgalombahozatala engedélyezésének szabályait (a továbbiakban: szabályok) az utasítás mellékletében foglaltak szerint állapítom meg. 3. A szolgálati titoknak minősítendő földmérési és térképészeti anyagokat a miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői által a szolgálati titkot tartalmazó iratok védelméről és kezeléséről kiadott rendelkezések és a jelen utasítás együttes alkalmazásával kell kezelni és nyilvántartani. 4. A nyílt minősítésű térképek és térképészeti anyagok körét és kezelésük, forgalomba hozataluk engedélyezésének szabályait külön állapítom meg. 5. Ez az utasítás közzététele napján (1973. február 3.) lép hatályba; egyidejűleg a 15/1968. (MÉM. É. 7.) M É M számú utasítás hatályát veszti. Dr. Soós Gábor s. k., a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese * Az utasítás különnyomatai a Földmérési Intézetnél (1051 Budapest, Guszev utca 19.) beszerezhetők. Melléklet az 5/1973. (MÉM. É. 4.) MÉM számú utasításhoz I. A szolgálati titoknak minősítendő földmérési és térképészeti anyagok, adatok 1. A földmérési és térképészeti anyagok (a továbbiakban: térképészeti anyag) tartalmazhatnak államtitkot, szolgálati titkot, de készülhetnek ilyen adatok nélkül is. Az államtitkot tartalmazó és titkos minősítésű térképészeti anyagok körét, minősítési, kezelési és eljárási szabályait a 45/1971. HM számú utasítás tartalmazza. 2. A szolgálati titkot tartalmazó és „Szolgálati használatra" jelöléssel minősítendő térképészeti anyagok a következők: Vízszintes alappontok és munkarészeik vonatkozásában a) Az országos rendszerben (sztereografikus és ferdetengelyű hengervetületek) meghatározott I—IV. rendű vagy ezek pontosságát elérő, állandó módon megjelölt vízszintes alappontokra vonatkozó olyan munkarészek, amelyekből a pont koordinátái megállapíthatók (pl. irányszögszámítási jegyzőkönyvek, koordináta számítások, kiegyenlítések, koor<linátajegyzékek, pontleírások), vagy közvetlenül kiszámíthatók. b) A népgazdaságban 1972. évtől bevezetésre kerülő új, egységes vetületi rendszerben meghatározott I—IV. rendű állandó módon megjelölt vízszintes alappontok koordinátái, ha a pontok 3500 km2-nél nem nagyobb összefüggő területre vonatkoznak. (A 3500 km2-nél nagyobb összefüggő területre vonatkozó koordináta adatokat együttesen a titkos minősítés szabályai szerint kell kezelni és tárolni.) c) A helyi rendszerek, valamint az a) és b) pontban említett vetületi rendszerek közötti kapcsolatra, illetve átszámításra vonatkozó képletek és nomogramok. d) Szabatos földrajzi helymeghatározás alapján számított y>, X vagy a értékék közül bármelyiket tartalmazó munkarész. Magassági alappontok vonatkozásában e) Az országos felsőrendű (I—III. rendű és III. rendű kiegészítő) szintezési hálózat pontjainak azok a munkarészei, melyekből a pont helye és magassága együttesen megállapítható, ha az adatok 5000 km2-nél kisebb területre vonatkoznak és ha az alappontok száma ötnél több. (Az 5000 km2-nél nagyobb összefüggő területre vonatkozó magassági adatokat együttesen a titkos minősítés szabályai szerint kell kezelni és tárolni; az öt, vagy annál kevesebb pontra vonatkozó magassági adatok nyílt minősítésű adatok.)