Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 297 (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a vállalat a dolgozóknak egy alkalommal — a munkaviszony létesítésekor, illetőleg a szerszámhasználati díjazás bevezetésének kezdetekor — tartós, legfeljebb hat havi törlesztésre szóló fizetési előleget adhat. 6- §• (1) A szerszámhasználati díjat költségként kell elszámolni. (2) A szerszámhasználati díj vállalati költségnemi és költséghelyi elszámolására az ágazati számlakeretben foglalt előírások az irányadók. Költségvetési szerveknél és költségvetési üzemeknél a szerszámhasználati díjat a költségnemszámadásban egyéb személyi költségként, a költséghelyi elszámolásban pedig az általános költségek között kell elszámolni. 7- §• (1) Azokat a munkaköröket, amelyekben a saját szerszámhasználat kötelező, továbbá — a szerszámok árára történő utalással — a szerszámhasználati díj mértékét és fizetésének rendjét, a használható szerszámok jegyzékét a vállalatoknál a kollektív szerződésben, ipari szövetkezeteknél a munkaügyi szabályzatban kell szabályozni. Azokon a területeken, ahol kollektív szerződést nem kötnek, a fenti kérdéseket a felügyeleti szerv szabályozza. (2) Ez a rendelet 1973. március hó 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a 23/1968. (Ép Ért 14.) É V M számú utasítás hatályát veszti. Bondor József s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 6/1973. (II. 17.) É V M számú rendelete egyes építésügyi jogszabályok hatályon kívül helyezéséről 1. §• A magánerőből történő lakóházépítkezésekkel kapcsolatos engedélyek és okiratok díj- és illetékmentességéről szóló 2/1958. (V. 11.) É M számú rendelet, a magánerőből történő lakóházépítkezésekkel kapcsolatos engedélyek és okiratok díj- és illetékmentességéről szóló 2/1958. (V. 11.) É M számú rendelet módosítására kiadott 5/1959. (II. 8.) ÉM számú rendelet, valamint a magánerőből történő társas- és csoportos lakóházépítkezésekről szóló 2/1964. (VII. 5.) É M számú rendelet 17. § (2) bekezdése hatályát veszti. 2- §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Bondor József s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter A könnyűipari miniszter 1/1973. (II. 7.) Kip M számú rendelete az általános felsőfokú munkaügyi szakképesítésről a könnyűiparban Az érdekelt miniszterekkel és az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával (OKISZ) egyetértésben a 9/1972. (V. 20.) Mü M számú rendelet végrehajtására az alábbiakat rendelem: 1. §• A rendelet hatálya kiterjed a Könnyűipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatokra, továbbá a könnyűipari ágazatba tartozó ipari szövetkezetekre és a tanácsi felügyelet alatt álló vállalatokra. 2- §• (1) Az általános felsőfokú munkaügyi szakképesítés megszerzése szükséges az alábbi munkakörökben : a) munkaügyi főosztályvezető és helyettese, b) munkaügyi osztályvezető és helyettese, c) munkaügyi csoportvezető, ha nem munkaügyi osztály keretében működik. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül az általános felsőfokú munkaügyi szakképesítést megszerezhetik azok az önálló munkaügyi ügyintézők (elemző, tervező, munkaerő gazdálkodó stb.) is, akik a könnyűipari dolgozók képesítési rendszeréről szóló rendelkezés alapján középfokú munkaügyi képesítést értek el. Az ipari szövetkezetek önálló munkaügyi ügyintézői esetében a középfokú munkaügyi képesítés nem feltétele az általános felsőfokú munkaügyi szakképesítés megszerzésének. 3- §• Az ipari szövetkezetek munkaügyi dolgozói képzésének megszervezéséről és azok vizsgáztatásáról az OKISZ gondoskodik. 4. §. (1) Általános felsőfokú munkaügyi szakképesítés nélkül alkalmazható a 2. §-ban meghatározott munkakörökben a munkakör ellátásához szükséges egyetemi végzettséggel rendelkező dolgozó.