Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 241 Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 3/1973. (I. 27.) É V M számú rendelete az építésrendészeti bírságról Az építkezések rendjének megszilárdítása és a szabálytalan állapotok megszüntetése érdekében — a 2012/1972. (VI. 9.) Mt. h. számú határozatban foglalt felhatalmazás alapján — a következőket rendelem: 1. §• (1) Építésrendészeti bírsággal kell sújtani azt az építtetőt (beruházót), aki (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó építésügyi feladatot ellátó szakigaz, a járási (megyei városi kerületi) hivctun, meiuieg a községi (nagyközségi) szakigazgatási szerv (a továbbiakban együtt: építésügyi hatóság) engedélyéhez — kötött építési munkát engedély nélkül, — kötött építési munkát az építési engedélytől jelentős mértékben eltérő módon, -— nem kötött építési munkát a város- (község-) rendezési terv, továbbá az általános érvényű építésügyi és műemlékvédelmi előírások súlyos megsértésével végeztet, illetőleg végez; b) épületet vagy egyéb építményt (a továbbiakban együtt: építmény) a használatbavételi engedélyben megjelölt rendeltetési céltól tartósan eltérő célra használ. (2) Építésrendészeti bírsággal kell sújtani azt a beruházót is, aki az ipari, építőipari és raktárberuházások szabályozott telephelyforgalmának rendszeréről szóló jogszabály hatálya alá tartozó beruházást az Országos Telephelyforgalmi Központ telepítési javaslata, illetőleg az építésügyi és városfejlesztési miniszter döntése nélkül vagy attól eltérő módon telepít. 2- §• (1) Nem szabható ki építésrendészeti bírság, ha a) az építésügyi hatóság a szabálytalanul megépített építmény (építményrész) lebontását elrendelte és az építtető (beruházó) e kötelezettségét határidőben teljesítette; b) az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában említett munkák elvégzése, illetőleg a rendeltetéstől tartósan eltérő használat kezdete óta tíz év már eltelt, vagy a szabálytalan állapot — e határidőn belül — legalább egy éve az építésügyi hatóság tudomására jutott. ( (2) Az építésrendészeti bírságot korábban elkövetett cselekmény esetében — az (1) bekezdés bj pontjától eltérően — e rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül lehet kiszabni, feltéve, hogy a cselekmény elkövetése óta tíz még nem telt el. 3- §• (1) Az építésrendészeti bírság a szabálytalanul /égzett építési munka folytán keletkezett vagy megsemmisült, továbbá a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használt építmény (építményrész), illetőleg a szabálytalanul telepített beruházás értékének tíz százaléka. (2) Az építésrendészeti bírság alapjául szolgáló építmény (építményrész) értékét a kisajátítással kapcsolatos kártalanításnak a lakó- és gazdasági épületek értékének megállapítására vonatkozó szabályai szerint kell kiszámítani. 4. §• Az építésrendészeti bírsággal kapcsolatos ügyekben első fokon a) az 1. § (1) bekezdése alá tartozó esetekben az építmény fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóság vezetője, b) az 1. § (2) bekezdése alá tartozó esetekben pedig az építésügyi és városfejlesztési miniszter jár el. 5. §• (1) Ha az építtető (beruházó) jogi személy, az építésrendészeti bírság a fejlesztési alapját, illetőleg a beruházási célra felhasználható forrásait terheli. (2) Az építésrendészeti bírság az illetékes megyei (fővárosi, megyei városi) tanács költségvetését illeti meg, azt meg nem fizetése esetén — a bírság ügyében eljáró szerv kezdeményezésére — adók módjára kell behajtani. 6- §• Az építésrendészeti bírsággal kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 7- §• Ez a rendelet 1973. március 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az építésügyi hatóság által jogerős határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. Bondor József s. k.. építésügyi és váTisfeil^zt1^.1'