Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)
1973 / 4. szám
190 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám Helyi zárlat alatt álló helyről munkavégzés céljából, kedvező eredményű állatorvosi vizsgálat után, fertőzésre gyanús állatot a körzeti állatorvos engedélyével szabad kivinni." — A Szabályzat 24. számú melléklete G) fejezete 6. pontjának bevezetése, 7. pontjának bevezetése, 9. pontja, 10. pontja, 12. pontja, 14. pontjának bevezetése és e) alpontja, 15. pontja, 16. pontja, 18. pontjának e) alpontja, 20. pontjának b) és d) alpontja, 21. pontja és 23. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: 6. „Ha a községi szakigazgatási szerv állatnak keleti marhavészben történt megbetegedéséről, betegségre vagy fertőzésre gyanús állapotáról, továbbá elhullásáról, levágásáról vagy leöléséről szerez tudomást, köteles ..." 7. „Ha a betegséget vagy annak gyanúját szállítás közben észlelik, a községi szakigazgatási szerv köteles .. ." „9. Ha a körzeti állatorvos a betegséget vagy annak gyanúját állapítja meg, köteles a járási főállatorvosi és a megyei állategészségügyi állomást távbeszélőn haladéktalanul értesíteni és a járási főállatorvos, valamint a megyei állategészségügyi állomás igazgatójának megérkezéséig is a) a községi szakigazgatási szerv intézkedéseit a szükséghez mérten kiegészíteni vagy módosítani, b) a zárlat biztosítása céljából a községi szakigazgatási szsrvnél megfelelő számú polgári őr kirendelése érdekében eljárni és azokat feladatukra kioktatni." „10. Ha a községi állatorvos a betegség gyanúját sem állapítja meg, köteles intézkedni a községi szakigazgatási szerv által tett intézkedések hatályon kívül helyezése iránt." „12. Ha a járási főállatorvos, illetőleg a megyei állategészségügyi állomás a körzeti állatorvos jelentéséből a betegségről vagy annak gyanújáról értesül, köteles a helyszínen vizsgálatot végezni." 14. „A betegség vagy gyanújának megállapítása esetén a megyei állategészségügyi állomás köteles ..." ,,e) gondoskodni a betegség leküzdéséhez illetőleg kiterjedtebb vizsgálatok elvégzéséhez kellő számú állatorvos kirendeléséről." „15. Ha a betegség gyanúja is -kizárható, a megyei állategészségügyi állomás köteles a tett intézkedések hatályon kívül helyezése iránt intézkedni." „16. A megyei állategészségügyi állomás jelentése alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztálya megbízottat küld a helyszínre. A megyei állategészségügyi állomás, a járási főállatorvos, valamint a kirendelt állatorvosok a védekezési szabályok alkalmazása tekintetében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízottjának rendelkezései szerint kötelesek eljárni." 18. (A helyi zárlat szabályai a Szabályzat 160— 161. §-ában foglaltakon kívül a következők:) ,,e) a helyi zárlat alatt álló helyen tartózkodó személyek élelmezését és az állatok takarmányozását — a költségek megtérítése ellenében — a községi szakigazgatási szerv köteles biztosítani." 20. (A községi zárlat szabályai a Szabályzat 163. §-ában foglaltakon kívül a következők:) ,,b) a zárlat alatt álló községből a betegség iránt nem fogékony állatot csak a megyei állategészségügyi állomásnak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízottja hozzájárulásával adott engedélyével és fertőtlenítés után szabad kivinni;" ,,d) a község vasút- vagy hajóállomásának belső területére lépni, továbbá a községből eltávozni, — kivéve, ha a betegséget vagy annak gyanúját csupán vadonélő állatokon állapították meg — csak a megyei tanácselnök, indokolt esetben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízottja hozzájárulásával adott engedélyével és a Szabályzat 23. melléklete szerint végzett fertőtlenítés után szabad." „21. A vágási tilalom miatt esetleg előálló húshiány megszüntetéséről a községi szakigazgatási szerv -— a védőkörzeten kívül termelt húsnak a községbe való szállítása útján — köteles intézkedni." „23. A védőkörzet megalakításáról az érintett, valamint a védőkörzettel szomszédos községi szakigazgatási szerveket és a járási hivatalokat értesíteni kell, amelyek a védőkörzet megalakítását kötelesek közhírré tenni." ' — A Szabályzat 24. számú melléklete H) fejezete 7. pontjának bevezetése, 9. pontjának a) alpontja, 10. pontja és 13. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezések lépnek: 7. „Ha a községi szakigazgatási szerv ivarszervi hólyagos kiütésben történt megbetegedésről, a betegségnek vagy fertőzésének gyanújáról szerez tudomást, köteles ..." 9. (A körzeti állatorvos a betegségnek vagy gyanújának megállapítása esetén köteles) ,,a) a községi szakigazgatási szerv intézkedéseit a szükséghez képest kiegészíteni vagy módosítani" „10. A körzeti állatorvos köteles az ivarszervi hólyagos kiütés megállapításáról a területileg illetékes fedeztetési állomást, illetőleg a községi bikagondozót, továbbá azt a területileg illetékes járási főállatorvost is értesíteni, akinek működési területére a betegséget elhurcolhatták." 13. „A beteg, betegségre gyanús állatokat a körzeti állatorvos engedélye nélkül más községbe kivinni, az állat állandó tartási helyét megváltoztatni a község területén belül sem szabad."