Tanácsok közlönye, 1973 (22. évfolyam, 1-58. szám)

1973 / 4. szám

162 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám Minisztertanácsi határozat A Minisztertanács 1001/1973. (I. 24.) számú határozata az állami iparban és a kivitelező építőiparban dolgozó munkások és közvetlen termelésirányítók béremeléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1972. novemberi határozatában előírta, hogy az állami ipar és állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét 1973. március 1-től átlagosan 8, illetve 6 százalékkal fel kell emelni. A béremelést differenciáltan kell végrehaj­tani úgy, hogy az nagyobb legyen a magasabb kép­zettségűeknél, a nehéz fizikai munkát végzőknél, a több-műszakos munkarendben dolgozóknál. Ma­gasabb béremelési lehetőséget kell biztosítani a na­gyobbrészt nőket foglalkoztató üzemeknek. Előbbiek végrehajtása érdekében a Miniszterta­nács a következőket határozza: 1. a) A béremelést — ab) pontban foglalt ki­vétellel — mindazoknál a vállalatoknál, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal 1972. évi ágazati rendszere szerint az állami iparba, illetve az ál­lami kivitelező építőiparba tartoztak, valamint a Minisztertanács által meghatározott, más népgaz­dasági ágakba tartozó vállalatoknál (üzemeknél) 1973. március 1. napjától kell végrehajtani. b) Az állami iparba és a kivitelező építőiparba tartozó kutató vállalatokra (intézetekre), továbbá az egyesülésekre, mint munkáltatókra e határozat hatálya nem terjed ki. 2. Az 1. a) pontban meghatározott vállalatoknál a) béremelésben kell részesíteni — minden teljes munkaidőben foglalkoztatott a 7/1971. (IV. 1.) Mü M számú rendelet 1—3. mel­léklete szerint besorolt dolgozót, akit a fennálló statisztikai szabályok szerint a munkás állomány­csoportban kell nyilvántartani; — a fizikai" munkát végző, részmunkaidőben foglalkoztatottakat, ide értve az ilyen nyugdíjaso­kat is; — a 7/1971. (IV. 1.) Mü M számú rendelet 5. mel­léklete szerint a „Termelésirányító III—IV—V." munkakörökbe sorolt művezetőket, főművezető­ket és más elnevezésű, közvetlen termelésirányí­tást végző alkalmazottakat; b) béremelésben részesíthetők a teljesítmény­bérben foglalkoztatott szakmunkás-tanulók és a bedolgozók. 3. A népgazdasági áganként számított keret­összeg a) mintegy 80 százalékát úgy kell elosztani a vállalatok között, hogy az fedezetet nyújtson — a szakmunkások és a közvetlen termelés­irányítók bérének az iparban 8, az építőiparban 6,5 százalékos, — a betanított- és a segédmunkások bérének az iparban 4, az építőiparban 3 százalékos emelésére; b) fennmaradó részét differenciáltan kell elosz­tani a vállalatok között, iparvállalatoknál első­sorban az általuk foglalkoztatott nők, a II—III—IV. műszakban dolgozók és a nehéz fizikai munkát végzők vállalati bértömegének arányában, építő­ipari vállalatoknál a 4. pont szerint. 4. A kivitelező építőipari vállalatok 3. b) pont szerinti keretrészét a felügyeleti szerv differen­ciálja. Az ágazati miniszter e keretrész felhaszná­lásához — a termelés állóeszközigényességét, a technikai színvonal fejlesztését, valamint az épí­tési feladatok volumenének, összetételének válto­zását és mindezeknek a foglalkoztatott létszámot, annak szakmai összetételét befolyásoló hatását ki­fejező — differenciálási irányelveket ad ki. 5. A vállalatnak legalább a 3. a) pontnak meg­felelő mértékű béremelésben minden olyan dolgo­zóját részesítenie kell, aki 1973. március 1. nap­ján a 2. a) pont szerinti csoportok valamelyikébe tartozik. Az intézkedés végrehajtása szempontjá­éból szakmunkásnak azok tekintendők, akiket a vál­lalat a rendszeres szeptember havi statisztika elő­írásai alapján szakmunkásként tartozik jelenteni. 6. A vállalatok béremelési kereteit a felügyeleti szervek állapítsák meg, s azt a belső felosztásra vonatkozó irányelvekkel együtt legkésőbb 1973. ja­nuár 31-ig közöljék vállalataikkal. 7. a) Minden személyi béren alapuló bérformá­nál a 3. a) pontban foglaltak figyelembevételével a személyi alapbéreket, darabbérezésnél — az elő­írt minimális emelés értelemszerű alkalmazásával — a munkadarab alapbérét s a darabbérben dol­gozók személyi alapbérét kell emelni. b) Az a) pont szerint megállapított alapbérnek a munkaköri (munka) kategóriára előírt felső bér­határ feletti részét pótlék címén kell folyósítani és alapbérként kell kezelni. 8. a) Törekedni kell a bérpolitikai keret és a saját forrású bérfejlesztés felhasználásának idő­beli összehangolására. b) Az 1973. évi, saját forrású bérfejlesztést az egyes állománycsoportok között a munkás-alkal­mazott bérek arányában kell elosztani. Ettől a vál­lalat csak minimális mértékben térhet el. c) A személyi béremelési minimumok [3. a) pont] kielégítése után fennmaradó béremelési keretet és a saját forrású bérfejlesztést az irányelvek alapján, a kereseti arányok javításának figyelem­bevételével, differenciáltan kell elosztani. d) Az 1973. március havi béreket a felemelt alapbérekkel kell elszámolni. 9. A bérpolitikai intézkedés nyereségmérséklő hatását az üzem- és munkaszervezés javításával, a kapacitások jobb kihasználásával, a termelékeny­ség növelésével, összességében a vállalati eszközök jobb hasznosításával kell ellensúlyozni. 10. Az 1048/1971. (XII. 14.) Korm. számú hatá­rozat 1/2—3. pontjának végrehajtása során, az át­lagbéreket a bérpolitikai intézkedés hatását figyel­men kívül hagyva kell a vállalatoknak közölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom